ESGinfo.hu

Hamarosan átvilágítási kötelezettségeket ró a magyar cégekre és szervezetekre is az EU 2023/1115 rendelete Az erdőirtáshoz és az erdőpusztuláshoz kapcsolódó egyes áruk és termékek uniós piacon történő forgalmazásáról és Unióból történő kiviteléről (EUDR).

Félrevezető módon a rendelet címe alapján azt hihetnénk, hogy szó szerint és a kizárólag a közvetlen erdővédelemmel kapcsolatos rendeletet takar, és az erdészekre/erdészeti tevékenységre vonatkozik. Ezzel szemben a fát, gumit, szarvasmarhát, kávét, kakaót, pálmaolajat és szóját forgalmazó cégek tevékenységével összefüggő, összetett faipari-agrár- kereskedelmi rendelet. Cikkünkben összefoglaljuk a főbb információkat és kötelezettségeket.

A RENDELET HÁTTERE

Az erdők rohamosan tűnnek el világszerte. Az erdőirtás és az erdőpusztulás jelenti a legnagyobb veszélyt az erdőkre nézve.

A világ erdeinek körülbelül 10%-a, amely nagyobb, mint az Európai Unió területe, az elmúlt 30 évben világszerte elveszett az erdőirtás következtében, és a világ erdőinek körülbelül 10%-a súlyosan felaprózódott, kevés vagy semmilyen kapcsolattal. Bár ez nem új keletű jelenség, a pusztítás jelenlegi mértéke és üteme riasztó. Az ilyen mértékű pusztításnak jelentős társadalmi, gazdasági és környezeti hatásai vannak helyi és globális szinten.

Az erdőirtás az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenésének fő mozgatórugója, és az EU az erdőirtással összefüggő termékek jelentős részének elfogyasztásával járul hozzá. Az EU-nak ezért a felelőssége, hogy hozzájáruljon ennek megszüntetéséhez.

A világ erdeinek védelmére és helyreállítására irányuló uniós fellépés fokozásáról szóló 2019-es közleménynek megfelelően az EU célja a meglévő erdők egészségi állapotának javítása, valamint a fenntartható, biológiailag sokszínű erdőborítottság jelentős növelése világszerte.

MIRŐL SZÓL?

A rendelet kötelező szabályokat állapít meg az Európai Unióban működő piaci szereplőkre és kereskedőkre vonatkozóan, amelyek fát, gumit, szarvasmarhát, kávét, kakaót, pálmaolajat és szóját („releváns termékeket”) forgalmaznak az uniós piacon vagy exportálnak az Unióból.

CÉLOK

A rendelet célja, hogy:

• minimálisra csökkentse az Unió hozzájárulását a világszerte tapasztalható erdőirtáshoz és erdőpusztuláshoz; és
• csökkentse az Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz és a biológiai sokféleség globális csökkenéséhez való hozzájárulását.

Ennek érdekében:

• csökkenteni kell az uniós fogyasztás lábnyomát a szárazföldön, és ösztönözni kell az erdőirtásmentes ellátási láncokból származó termékek uniós fogyasztását
• együttműködve a termelő országokkal az erdőkre nehezedő nyomás csökkentése érdekében
  meg kell erősíteni a nemzetközi együttműködést az erdőirtás és az erdőpusztulás megállítása és az erdők helyreállításának ösztönzése érdekében
• a finanszírozás átirányítása a fenntarthatóbb földhasználati gyakorlatok támogatására
• az erdőkkel és az áruellátási láncokkal kapcsolatos információk elérhetőségének és minőségének támogatása, az ezekhez az információkhoz való hozzáférés, valamint a kutatás és az innováció támogatása

KIRE VONATKOZIK?

A tagállamokra vonatkozóan kockázatértékelési és termékellenőrzési kötelezettségeket ír elő a rendelet.

Elsősorban nagyvállalatokra, azonban KKV-k is kötelezettek, viszont a rendelet a rájuk kevésbé szigorú rendelkezéseket tartalmaz. Tehát:

Piaci szereplő : természetes vagy jogi személy, amely a kereskedelmi tevékenysége körében releváns termékeket hoz forgalomba vagy exportál.

Kereskedő: a piaci szereplőtől eltérő személy az ellátási láncban, aki kereskedelmi tevékenység keretében releváns termékeket forgalmaz.

Harmadik országbéli piaci szereplők: amelyek az EU piacán kívánnak releváns termékeket forgalmazni.

A rendelettel érintettek például:

• agrár és húsipar: élő szarvasmarha, szarvasmarha hústerméket előállítók, szarvasmarha bőrfeldolgozók
• édességgyártók: kakaót, csokoládét tartalmazó termékek és ezek alapanyagai
• pékáruk és margarinok: pálmaolaj felhasználása
• élemiszer-és takarmánygyártás: szójabab feldolgozás
• kozmetikai és gyógyszeripa: glicerin felhasználása
• gumitermékek: autógumitól a befőttesgumiig
• faipari termékek: tüzifa, faszén, raklap, képkeret fája, a papírtermékek (csomagolás, hullámkarton, újságpapír, termékcímkék könyvek, bútorok, stb. A faipari termékek esetében természetesen az erdőgazdálkodás, a fafeldolgozás is érintett.

FŐBB PONTOK

Az erdőirtás és az erdőpusztulás a mezőgazdasági földterületek bővítésének eredménye, amely viszont az e rendelet hatálya alá tartozó áruk termeléséhez kapcsolódik. Az EU – mint ezeknek az áruknak az egyik fő fogyasztója – csökkentheti a globális erdőirtáshoz és erdőpusztuláshoz való hozzájárulását, ha gondoskodik arról, hogy ezek a termékek és ellátási láncaik mentesek legyenek az erdőirtástól.

A kellő gondosság elve

• Az e rendelethez készített hatásvizsgálat becslése szerint megfelelő szabályozási beavatkozás hiányában önmagában e hat árunak az uniós fogyasztása és előállítása 2030-ra mintegy évi 250 000 hektárnyi erdőirtást okozó szintre emelkedne.
• A rendelet a kellő gondosság elvére vonatkozó kötelező szabályokat állapít meg azokra a piaci szereplőkre és kereskedőkre vonatkozóan, amelyek pálmaolajat, szarvasmarhát, fát, kávét, kakaót, gumit és szóját forgalmaznak az uniós piacon vagy exportálnak az Unióból.
• A szabályok számos származékos termékre is vonatkoznak, például a csokoládéra, a bútorokra, a nyomtatott papírra és számos pálmaolajból származó termékre (például testápolási termékekre).
• A piaci szereplőknek olyan nyilvántartást kell vezetniük, melynek alapján visszakövethető, hogy az általuk értékesített árukat mely földterületen termelték meg.
• A rendelet lehetővé teszi, hogy a kisebb piaci szereplők a nagyobb piaci szereplőkkel együttműködve készítsenek a kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozatokat.
• A rendelet 2020. december 31-i határnapot határoz meg, ami azt jelenti, hogy 2020. december 31. után csak olyan termékek kerülhetnek az EU piacára vagy exportálhatók az EU-ból, amelyeket olyan földeken termeltek, ahol nem zajlik erdőirtás vagy erdőpusztulás.

Termékellenőrzések

• A rendelet magában előírja egy összehasonlító teljesítményértékelési rendszernek a létrehozását, amely az erdőirtással és erdőpusztulással kapcsolatos kockázati szintet (alacsony, közepes vagy magas) rendel az uniós tagállamokhoz és a nem uniós országokhoz.
• A kockázati kategória határozza meg a gazdasági szereplők kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségének szintjét, valamint a tagállami hatóságoknak a vizsgálatok és ellenőrzések elvégzésére vonatkozó kötelezettségeit: a magas kockázatú országok esetében fokozza az ellenőrzést, az alacsony kockázatúak esetében pedig egyszerűsíti a kellő gondosságot.
• Annak megállapítása érdekében, hogy ténylegesen teljesítik-e kötelezettségeiket, mindegy tagállam köteles ellenőrizni:
  • a nagy kockázatú országokból származó termékekkel foglalkozó piaci szereplők 9 %-át, valamint a nagy kockázatú országok által a piacukon forgalomba hozott, forgalmazható vagy onnan exportált érintett áruk és termékek 9 %-át;
  • az átlagos kockázatú országokból származó termékekkel foglalkozó piaci szereplők 3 %-át;
  • az alacsony kockázatú országokból származó termékekkel foglalkozó piaci szereplők 1 %-át.
• Az EU fokozni fogja az együttműködést a partnerországokkal, különösen a magas kockázatúnak minősített országokkal.

Emberi jogok

A szabályok figyelembe veszik az erdőirtással kapcsolatos emberi jogok védelmét is, tiszteletben tartva az őslakos népek szabad, előzetes és tájékoztatáson alapuló beleegyezésének elvét.

Szankciók

A rendelet tartalmazza a szankciókra vonatkozó szabályokat: a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szankciók hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek, foglaljanak magukban többek között a környezeti károkozással és az áruk vagy termékek értékével arányos bírságokat (amelyeket a piaci szereplő éves uniós árbevételének legalább 4 %-ában kell megállapítani), valamint foglalják magukban a közbeszerzési eljárásokból és/vagy a közfinanszírozáshoz való hozzáférésből való ideiglenes kizárást is.

MIT KELL TENNI?

A KKV-nak nem minősülő piaci szereplők és kereskedők csak akkor hozhatnak forgalomba vagy exportálhatnak releváns termékeket, ha azok a rendeletben foglaltaknak megfelelnek. A piaci szereplők kötelesek egy átvilágítási eljárást lefolytatni, amely három részből áll:

1. Információ, adat- és dokumentumgyűjtés a termékkel kapcsolatban, amely magában foglalja a kellő bizonyosságot nyújtó és ellenőrizhető információt arról, hogy a termékek erdőirtásmentesek és az előállító ország jogszabályaival összhangban állították elő azokat.
2. Kockázatértékelés az információ alapján arról, hogy a termék megfelel-e a rendeletnek, figyelembe véve például az előállító országban az erdők jelenlétét és az erdőirtás gyakoriságát, valamint korrupció szintjével, a jogérvényesítés hiányával és az emberi jogok megsértésével kapcsolatos aggályokat.
3. Kockázatcsökkentő intézkedések bevezetése a kockázatkezelés érdekében, például független auditok elvégzése, vagy kapacitásépítés és beruházások formájában megvalósuló támogatás nyújtása.

A piaci szereplők emellett az átvilágítás kapcsán belső politikákat, kontrollmechanizmusokat és eljárásokat kötelesek kidolgozni, a kkv-knak nem minősülő piaci szereplők pedig évente egyszer kötelesek nyilvános jelentést közzétenni az átvilágítási  rendszerükről, beleértve az összegyűjtött információkat és az elvégzett kockázatértékelés eredményét is.

HOGYAN TELJESíTHETŐK A KÖVETELMÉNYEK?

A fa-és papíriparra vonatkozóan például 1993-ban alakult meg a Forest Stewardship Council (FSC, Felelős Erdőgazdálkodás Tanácsa) független szervezet, hogy globális szinten fellépést sürgessen a fenntartható és felelős erdőgazdálkodásért. Ennek érdekében szabványokat dolgoztak ki az átvilágításra és világszerte tanúsító szervezeteken keresztül nyújtanak vizsgálati, tanúsítási és auditszolgáltatásokat.

Az FSC értékeli, akkreditálja és ellenőrzi az erdőtanúsító szervezeteket, melyek az FSC Alapelvek és kritériumok alapján végzendő tanúsításra jogosultak.

Erdőgazdálkodását az FSC erdőgazdálkodási szabványának követelményei alapján értékelik.

Természetesen a globális cégek a teljes beszállítói lánc átvilágítását a fenntarthatósági beszerzési követelményben megfogalmazzák, így egyre több vállalkozást fognak érinteni a szabályok. Jenleg Magyarországon a FSC adatbázisa szerint 26 szervezet rendelkezik tanúsítással, ami várhatóan jelentősen megugrik a rendelete bevezetését követően, továbbá a vállalkozások ESG megfelelőségi követelményei és a kötelező beszállítói lánc átvilágítás miatt.

Kérdése van? Keressen bennünket!

Kapcsolat

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?

A rendelet 2023. június 29. óta hatályos. Bizonyos rendelkezések 2024. december 30-tól (a 2020. december 31. előtt létrehozott mikro-, kis- és középvállalkozások esetében 2025. június 30-tól) alkalmazandók.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó új uniós erdőstratégia (COM(2021) 572 final, 2021.7.16.)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia – Hozzuk vissza a természetet az életünkbe! (COM(2020) 380 final, 2020.5.20.)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai zöld megállapodás (COM(2019) 640 final, 2019.12.11.).

További kérdése van? Keressen bennünket!

Kapcsolat

Forrás: EU, FSC