ESGinfo.hu

Szerző: Dr. Dióssi Katalin, adjunktus SOE, a Szervezet a Kiválóságért Egyesület elnöke, ESG szakértő főként társadalmi (S) és irányítási (G) témakörökben

2025. június 17-én (kihirdetve június 20.-án) az Országgyűlés elfogadta a 2023. decemberében elfogadott ESG-törvény 3. módosítását, amely jelentős könnyítéseket hoz a hazai nagyvállalatok és beszállítóik számára. A törvénymódosítás egyúttal módosítja a Számviteli törvény is, amelyre a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) EU-s halasztása miatt volt szüskég, így a vállalatot két év haladékot kapnak a frissített számviteli törvény értelmében.

Kire vonatkozik most az ESG-törvény?

A jogszabály módosításának legfontosabb eleme, hogy jelentősen szűkült az ESG-beszámolóra kötelezet nem tőzsdei cégek köre. Míg a tőzsdei cégek változatlanul kötelezettek, az új rendelkezések szerint már csak azok a nagyvállalatok kötelesek ESG-jelentést készíteni, amelyek:

• 500 főnél több alkalmazottal rendelkeznek,
• éves árbevételük eléri a 90 milliárd forintot,
• és meghatározott, környezetre vagy társadalomra jelentős hatású iparágakban tevékenykednek.

Néhány példa az iparágak közül:

Vegyi anyag, termék gyártása, gyógyszergyártás, fémfeldolgozási termék gyártása, gépjárműgyártás, nagykereskedelem, kiskereskedelem, gép, gépi berendezés gyártása, Ipari gép, berendezés, eszköz javítása, karbantartása, üzembe helyezése, távközlés, információtechnológiai szolgáltatás, számítástechnikai infrastruktúra, adatfeldolgozás, tárhelyszolgáltatás és egyéb információs szolgáltatási tevékenységek, vízi szállítás, légi szállítás, stb.

A törvénylakotók szerint összesen kb. 120 magyarországi vállalatot érint, szemben a korábbi ezer feletti kötelezetti körrel.

Főbb kötelezettségek az ESG kapcsán

A változások mellett érdemes újra áttekinteni mit is kell tennie a vállalkozásoknak.

1. Kockázatkezelési rendszer létrehozása, ennek keretében kockázatkezeléssel fogalkozó személy kinevezése, rendszeres kockázatelemzések elvégzése, legalább 12 havonta,

2. Belső felelősségvállalási stratégia és rendszer kialakítása,

4. Társadalmi felelősségvállalási stratégia kialakítása és környezetvédelmi kötelzettségek felügyelete a beszállítóknél is

5.  Megelőzési és korrekciós intézkedések megállapítása a vállalkozás saját üzleti hatáskörében és a közvetlen szállítóival szemben, a korrekciós intézkedések hatékonyságát felül kell vizsgálni (pl. új termékek, projektek bevezetése, valamint új üzleti ágban való részvétel)

6.Közvetlen szállítók nyilatkoztatása a felmerülő ESG kockázatok tekintetében.

7. Panaszekezelési rendszer a társadalmi felelősségvállalás vagy környezeti kovkázatokra vagy kötelezettségek megsértésére (ez a 2023. évi XXV. törvény alapján működtetett visszaélés bejelentési rendszerrel is megoldható)

7. ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése (ESG beszámoló), az ESG beszámolót tanúsíttatni szükséges

8. Egyéb kötelezettségek, amelyek pl. a bejelentéssel és regsiztrációval, módosítással, beszállító felfüggesztésével kapcsolatosak

Az ESG beszámoló

A kötelezett vállalaktok a lényegesség elvét szem előtt tartva a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei keretében – az üzleti titok sérelme nélkül – bárki számára megismerhetővé teszi az ESG beszámoló részeként: 

1. azt, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan befolyásolják a vállalkozás teljesítményét, helyzetét és fejlődését,

2. a vállalkozásnál felmerülő ESG kockázatokat és lehetőségeket, valamint

3. az 1. és 2. pontban felsoroltak emberekre és környezetre gyakorolt hatásait.

a) a fenntarthatósági kérdések tekintetében végrehajtott, fenntarthatósági célú átvilágítási folyamat leírása;

b) a vállalkozás azon megállapításait, hogy azonosított-e társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatokat, illetve emberi jogokkal vagy környezettel kapcsolatos kötelezettségek megsértését, és ha igen, melyeket;

c) a vállalkozás által a tényleges vagy lehetséges hátrányos fenntarthatósági hatások megelőzése, mérséklése vagy helyreállítása érdekében hozott intézkedéseket és azok eredményeit;

d) annak bemutatását, hogy a vállalkozás hogyan értékeli a c) pont szerinti intézkedések hatását és eredményességét;

e) annak bemutatását, hogy a vállalkozás milyen következtetéseket von le a jövőbeli intézkedésekre nézve és

f) a vállalati társadalmi felelősségvállalás tekintetében azonosított érintettek körét, a kitűzött céljait, a végrehajtott fenntarthatósági célú átvilágítási folyamat leírását és eredményeit, valamint a lehetséges káros hatások megelőzése, mérséklése vagy helyreállítása érdekében hozott intézkedéseket és azok eredményeit

Átmeneti időszak és egyszerűsítések

A módosított szabályozás átmeneti mentességet biztosít a kisebb piaci szereplők számára:

• Mikro- és kisvállalkozások esetében 2027. június 30-ig nem kötelező az ESG-átvilágítás a nagyvállalati beszállítói láncban.
• Középvállalkozások sem kötelezhetők ezen időpontig ESG-kérdőív kitöltésére, de önkéntesen részt vehetnek benne.

További könnyítés, hogy a 2024–2026-os üzleti évekre vonatkozó ESG-beszámolókat ugyan a nagyvállalkozásoknak el kell készíteni, de:

• nem kell azokat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) részére megküldeni,
• nem kell nyilvánosságra hozni,
• és nem szükséges tanúsítani, ha az adott vállalat nem tartozik a „közérdeklődésre számot tartó” körbe.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az SZTFH azonban bármikor ellenőrizheti a beszámolók meglétét, illetve a jogszabályi kötlezettségek meglétét.

Kapcsolati szünet helyett együttműködés

Az ESG-jogszabály egy másik kulcseleme, a jogsértő szállítókkal való kapcsolatkezelés is módosult:

• A korábbi 3 hónapos felfüggesztési kötelezettség 30 napra csökkent.
• A szállítói kapcsolatot nem kötelező véglegesen megszüntetni, még súlyos jogsértés esetén sem – ezzel együtt a megfelelés előmozdítása és dokumentálása továbbra is elvárt.

Ez jelentősen mérsékli a vállalatok működésének kockázatát, különösen nemzetközi ellátási láncok esetében.

Állami ESG minősítő

Létrejön a piaci minősítők mellett egy állami ESG minősítő is.

CSRD bevezetés: két év haladék

Az EU fenntarthatósági jelentéstételi irányelve (CSRD) módosított átültetése is fontos változást hozott:

• A kötelezettség továbbra is a nagyvállalatokra vonatkozik, de
• nem a 2025-ben induló pénzügyi évre, hanem a 2027-es évre kell alkalmazni,
• így az első CSRD-kompatibilis fenntarthatósági jelentés csak 2028-ban válik esedékessé.

A halasztást az EU „Omnibus stop-the-clock” rendelete tette lehetővé, amelyet a magyar számviteli törvény 2024. júniusi módosítása vett át (forrás: Európai Bizottság, 2024/C/163/01).

Összefoglalva

A módosítások célja kettős:

1. Csökkenteni az adminisztratív terheket, különösen a kisebb szereplők számára,
2. Ugyanakkor fokozatos, szektor- és méretarányos bevezetést biztosítani a fenntarthatósági megfelelés terén.

A törvényi megfelelés ugyan egyszerűbbé vált, de a felkészülést célszerű már most elkezdeni, különösen az alábbi területeken:

• szállítói átvilágítási rendszer kialakítása,
• ESG-irányítási struktúra és kockázatkezelés,
• panaszkezelési mechanizmus dokumentálása,
• ESG-jelentés szerkezeti tervezése.

ESGinfo.hu megjegyzés:

A változások kedveznek a hazai vállalatoknak a felkészülésben, ugyanakkor a szabályozói elvárások nem szűntek meg – csak időt kaptak arra, hogy jól csinálják. Érdemes most belevágni a tervezésbe, amíg a megfelelés még nem válik kényszerré!

Felhívjuk a figyelmet továbbá, hogy az ESG törvényben meghatározott módon közbeszerzések során ESG tanúsítványt kérhet az ajánlatkérő és nyilván pluszpontokat adhat az értékelés során.

Források és további olvasnivaló:

• Magyar Közlöny, 2025. június 17. – ESG törvénymódosítás
• SZTFH hivatalos közlemények
• Európai Bizottság: CSRD halasztás (Omnibus „stop the clock”)

Címkék: ESG törvény módosítás, CSRD, számviteli törvény