ESGinfo.hu

A nulla nettó kibocsátási célt szolgáló iparról szóló rendelet (2024/1735, Net Zero) szabályozási keretet hoz létre az uniós ipar és a dekarbonizáció szempontjából kulcsfontosságú technológiák versenyképességének fokozása érdekében. A rendelet ugyan tavaly megjelent, de méltatlanul kevés szó esett róla itthon, ezért ezt a hiányt szeretnénk most pótolni az alábbi cikkel.

A rendelet célja

A jogszabály célja, hogy növelje a nettó zéró technológiák és kulcsfontosságú összetevőik európai gyártási kapacitását, felszámolva az európai termelés bővítése előtt álló akadályokat. A rendelet növelni fogja a nettó zéró technológiák ágazatának versenyképességét, vonzani fogja a beruházásokat, és javítani fogja a tiszta technológiák piacra jutását az EU-ban. Ez támogatja a tiszta energiára való átállást, és javítja az EU energetikai rezilienciáját.

A jogszabály azt a célt tűzi ki, hogy a nettó zéró gyártási kapacitás 2030-ra az EU éves kiépítési igényeinek legalább 40 %-át fedezze, kiszámíthatóságot, biztonságot és hosszú távú jelzéseket biztosítva a gyártók és a befektetők számára. A jogszabály célja, hogy 2030-ra létrehozza a szén-dioxid-tárolási szolgáltatások uniós piacát. Uniós szintű célt tűz ki, és legalább 50 millió tonna éves szén-dioxid-tárolási kapacitást ír elő.

Nettó Zéró Európa platform

A nettó zéró iparról szóló jogszabály létrehozza a Nettó Zéró Európa Platformot (a továbbiakban: platform) a nettó zéró iparról szóló jogszabály végrehajtásának támogatása érdekében. A platformban a Bizottság és az uniós országok képviselői vesznek részt, a Bizottság elnökletével. Nyomon követi a törvény célkitűzései felé tett előrehaladást.

Alkalmazási kör

A nettó zéró iparról szóló jogszabály magában foglalja a nettó zéró technológiák gyártásához szükséges végtermékeket, alkotóelemeket és gépeket, beleértve a következőket: 

• Fotovoltaikus és termikus napenergia-technológiák  
• Szárazföldi és tengeri megújulóenergia-technológiák  
• Akkumulátor-/tárolási technológiák  
• Hőszivattyúk és geotermikusenergia-technológiák  
• Hidrogéntechnológiák, beleértve az elektrolizátorokat és az üzemanyagcellákat
• Fenntartható biogáz-/biometán-technológiák  
• Szén-dioxid-leválasztási és -tárolási (CCS) technológiák  
• Hálózati technológiák   
• Nukleáris hasadásienergia-technológiák, beleértve a nukleárisüzemanyag-ciklus technológiáit
• Fenntartható alternatívüzemanyag-technológiák
• Vízenergia-technológiák
• Egyéb megújulóenergia-technológiák
• Energiarendszerrel kapcsolatos energiahatékonysági technológiák, beleértve a hőhálózati technológiákat
• Nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok
• Biotechnológiai klíma- és energiamegoldások
• A dekarbonizációt szolgáló egyéb transzformatív ipari technológiák
• Szén-dioxid-szállítási és -hasznosítási technológiák
• Szélmeghajtási és elektromos meghajtási technológiák közlekedéshez
• Egyéb nukleáris technológiák

A jogszabály kiterjed az olyan energiaigényes iparágak gyártóira is, mint az acél, a vegyi anyagok és a cement, amelyek nettó zéró technológiákban használt alkatrészeket állítanak elő, és beruháznak a dekarbonizációba.

A tervezési és beruházási biztonság növelése

A nettó zéró iparról szóló jogszabály egyik központi eleme annak biztosítása, hogy az Európai Unióban található nettó zéró technológiák gyártására irányuló projektek rövidebb és kiszámítható átfutási időket élvezhessenek.  Az uniós országok egyedüli kapcsolattartó pontokat hoztak létre, amelyek felelősek a nettó zéró iparról szóló jogszabály hatálya alá tartozó projektek teljes engedélyezési eljárásának megkönnyítéséért és koordinálásáért. Kulcsfontosságú szerepük van a beruházási bizalom növelésében, a tervezési biztonság javításában, valamint abban, hogy az EU globális vezető szerepet töltsön be és elsődleges célponttá váljon a vállalkozások és az innováció számára a nettó zéró technológiák terén. 

Az uniós országok emellett online, központosított és könnyen hozzáférhető módon hozzáférést biztosítanak a beruházások szempontjából releváns információkhoz, többek között az egyedüli kapcsolattartó pontokról, az engedélyezési eljárásokról, a finanszírozási és beruházási szolgáltatásokról, az uniós vagy tagállami szintű finanszírozási lehetőségekről és a vállalkozástámogatási szolgáltatásokról.

Egyszerűsített engedélyeztetés

Engedélyezési eljárásuk észszerűsítése és felgyorsítása érdekében a „nettó zéró” technológiák gyártására irányuló projektek, beleértve a stratégiai „nettó zéró” projekteket is, kölcsönhatásba léphetnek az egyedüli kapcsolattartó ponttal.

A „nettó zéró” stratégiai projektek és azok státusza

A jogszabály lehetővé teszi stratégiai nettó zéró projektek létrehozását, amelyek elengedhetetlenek az EU nettó zéró ipara rezilienciájának, stratégiai autonómiájának és versenyképességének fokozásához. A stratégiai nettó zéró projektek további előnyöket élveznek, mint például a nemzeti szintű „kiemelt státusz”, a gyorsabb engedélyezés, a célzott figyelem a Nettó Zéró Európa Platformon (beleértve a finanszírozási tanácsadást is), valamint a bírósági és vitarendezési eljárások során a nemzeti és uniós jogszabályokkal összhangban történő sürgős kezelés. 

A nettó zéró technológiák gyártására irányuló projektek 2024. július végétől kérelmezhetik ezt a státuszt egy erre a célra létrehozott pályázati eljáráson keresztül, amely ezen a weboldalon érhető el: link

Az adatbázisban jelenleg 5 projekt található, 3 német és 2 db svéd. Iparágakat tekintve cement és vegyipar, elektromos hálózat és töltőrendszer, bigáz és akkumulátor anód gyártás. Ez utóbbinak a figyelemmel kísérése nekünk itt, Magyarországon is fontos lehet, hiszen itthon több akkumulátoripari üzem is üzemel vagy épül.

Megjegyzés

A rendelet az új üzemek egységes környezethasználati engedélyezési eljárása (EKHE) és az azt előkészítő hatástanulmányok, mérnöki számítások és megközelítések szempontjából is jelentős, ezért a legjobb elérhető technológia (BAT) vizsgálatakor (IPPC link itt) javasolt erre is figyelemmel lenni.

Forrás: Európai Bizottság