A szén-dioxid kvóta adó bevezetésének „eredményei” 2024-ben
2023. július 20.-án lépett hatályba a Kormányrendelet, amely a legnagyobb kibocsátókra szén-dioxid kvóta adót vet ki.
A korányrendelet a 320/2023. (VII. 17.) Korm. rendelet a jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetőjét érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról címet kapta, lásd: itt)
Miért különleges ez az intézkedés?
A szén-dioxid kvóta adó két okból különleges: egyrészt duplán adóztat, hiszen az EU ETS (European Trading Scheme – EU kvótakereskedelmi szabályozás) alapján a nagy kibocsátóknak már így is el kell számolniuk a térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztás és az afeletti – kibocsátásaikkal, másrészt a rendelet visszamenőleges hatállyal állapítja meg a direkt adófizetési kötelezettségeket (EUr/tonna egységben). A G7 több cikkben itt és itt is foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a dupla adóztatás és a visszamenőleges adóztatás mekkora terhet ró az érintett vállalatokra.
A 2023-as évben bevezetett adók tehát jelentősen befolyásolták az érintett cégek eredményét, amelyről a G7 2024-ben is írt egy elemzést (lásd: itt). A cikk „Nagy mínuszok” részében így ír:
„A királyegyházi cementgyárat üzemeltető svájci Holcim tavaly 2022 után újra veszteséges lett, mínuszos évet zárt a német tulajdonú, tetőcserepeket gyártó Creaton is, és az is látszik, hogy az osztrák tulajdonú, csempegyártással foglalkozó Zalakerámia tavaly már zsinórban harmadik éve volt veszteséges.
Szintén mínuszban zárta volna az évet a váci és a beremendi cementgyárat üzemeltető Duna-Dráva Cement Kft., amelynek német tulajdonosai tavaly azt nyilatkozták, hogy egy „gyorsan bővülő magyar cégcsoport” meg nem nevezett tulajdonosától felvásárlási ajánlatot kaptak. A Heidelberg Materials és a Schwenk Zement tulajdonában lévő cég beszámolója szerint ezt végül úgy tudták kikerülni, hogy egyrészt eladták a cégcsoporthoz tartozó hollandiai bejegyzésű CEEM Investment Fund nevű pénzügyi céget, amely balkáni országokban üzemeltet cement- és betongyárakat., másrészt az előző évhez képest jóval több bevételt szereztek szén-dioxid-kvóták értékesítéséből.
A vállalat normál gazdálkodása nagyon nehézkes volt tavaly: a cement üzletág értékesítési bevétele valamivel több mint 15, az építőanyag üzletágé csaknem 5 százalékkal esett vissza, a cég teljes ábevétele pedig csaknem negyedével csökkent 2022-höz képest. A beszámolóból az is kiderül, hogy a vállalatnak jelentős pluszköltségeket okoztak a kormány elmúlt években hozott intézkedései.”
Elmúlt egy újabb év és érdemes folyamatában megnézni a rendelet hatását:
A 2024-es évről szóló beszámolókat a cégek 2025. május 30-ig tették közzé, így érdemes elemezni, hogyan alakultak az eredményeik. Itt nem vállalkozunk a G7 színvonalán történő elemzésre, így csak néhány cég adatait néztük meg.
A 2024-es adózótt eredmény váltzása a 2023-as évhez képest:
| Cég | Eredmény változása 23/24 |
|---|---|
| Leier Hungária Kft. | – 64,21% |
| Duna-Dráva Cement Kft. | – 171,72% |
| Holcim Magyarország Kft. | -1,49% |
| Wienerberger Hungária | -120% |
| Creaton South-East Europe Kft. | +3200% (közel 0-ról jault) |
| Zalakerámia Zrt. | +4,46% |
Adatok forrása: Opten
A fenti adatokból látszik, hogy a cégek többségének – más üzleti hatások mellett – a kivetett adók miatt is jelentősen csökkent az adózott eredménye. Kizárólag a Ceraton és Zalakerámia, tudta javítani az eredményét 2023-hoz képest, bár ez utóbbi ez utóbbi így is veszteséget termelt.
A cikk végére még egy kérdés fennmaradt: mire fordította a Kormány az ebből az adónemből befolyt összeget?
A cikk forrása: G7
