Európai Zöld megállapodás
Az EU Zöld Megállapodást 2019. decemberében fogadta el az Európa Tanács és a Parlament. Gyakorlati eredménye az korábban hozott irányelvek és rendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a 2050-re Európa karbonsemleges legyen.
Az EU az európai zöld megállapodás szerinti politikai célkitűzéseit a fenntartható finanszírozás mentén kívánja elérni. A Fenntartható Pénzügyi Stratégia meghatározza, hogy a finanszírozás hogyan támogatja a fenntartható gazdasági növekedést társadalmilag igazságos módon, miközben csökkenti a környezetre gyakorolt hatást a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) szempontok mentén, a kockázatok felmérésével továbbá a termékmarketing és a céges jutalmazások keretekbe szorításával.
A terv fő céljai a következők:
- A pénzügyi szektor gazdasági növekedési és hosszú távú befektetési stratégiája fenntartható gazdasági tevékenységekbe és projektekbe forduljon
- A tőkét a fenntartható befektetésekbe irányítják, és az éghajlatváltozáshoz hozzájáruló szektoroktól eltávolodnak pl. fosszilis tüzelőanyagok
- A klímaváltozás pénzügyi kockázatai a 27 tagú EU esetében minimálisra csökkenjenek
Az Európai Zöld Megállapodás egy sor intézkedést javasol az EU-tagállamoknak a zöld energia felhasználására és előállítására vonatkozó politikák elfogadására, az új tiszta technológiák támogatására, valamint a zaj-, levegő- és vízszennyezés csökkentésére. A kibocsátás 2030-ig legalább 50%-os csökkentésére vonatkozó célkitűzés már eddig is erőteljesen érintette Európát társadalmi, gazdasági és környezeti szinten, valamint az üzleti szektorban.
A Zöld megállapodás által érintett területek:
- Klímasemleges Európa
- Körkörös Gazdaság
- Épületfelújítás
- Nulla légszennyezés
- Ökoszisztéma és biodiverzitás
- „Farmról az asztalra” (Farm to Fork) stratégia
- Szállítmányozás
- Pénz
- Kutatás, fejlesztés és innováció
- Külső kapcsolatok
Konkrét eredmények
NFRD felülvizsgálata:
A 2014/95/EU direktíva (NFRD, Non-Financial Reporting Directive) és a Számviteli törvény III. Fejezet, 95/C. §-a alapján hazánkban 2018-tól bizonyos szervezeteknek üzleti jelentéseikben nem pénzügyi jellegű adataikról is be kell számolniuk, az alábbi tartalommal:
- környezetvédelem;
- szociális és foglalkoztatási kérdések;
- emberi jogok tiszteletben tartása;
- korrupció elleni küzdelem és;
- megvesztegetés.
CSRD+ESRS bevezetése
A CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive – vállalati fenntarthatósági jelentési irányelv, 2022. november) valamint annak mellékletei az ESRS – European Sustainability Reporting Standars – Európai fenntarthatósági jelentési standardok, 2023. július).
A CSRD részben felülírja és kiegészíti a NFRD irányelvben megfogalmazott kötelezettségeket.
A CSRD irányelv alapján született meg hazánkban a 2023. évi CVIII. Tv. (2023.12.22.) A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról, amely 2024. január 1.-től átvilágítási és beszámolási kötelezettségeket ír elő bizonyos vállalkozások számára. A 2000. évi C. törvény A számvitelről pedig a fenntarthatósági jelentési kötelezettséget tartalmazza.
Karbonvám bevezetése CBAM
Az Európai Unió 2023 májusában elfogadta az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról szóló rendeletet. Az angol nyelvű kifejezés Carbon Border Adjustment Mechanism alapján csak CBAM-nek nevezett szabályozás először jelentéstételi kötelezettséget, majd 2026-tól már fizetési kötelezettséget vezet be az EU-ba importált áruk előállítása során kibocsátott szén-dioxid mennyiségére vonatkozóan. A CBAM rendelet célja annak megteremtése, hogy idővel az importált áruk szén-dioxid kibocsátásának költségei az EU-ban előállított termékek költségeivel azonosak legyenek.
CSDDD
CSDDD (vagy CS3D) egy betűszó, a Corporate Sustainabilitiy Due Diligence Directive – Vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelv rövidítése, amelyet az Európa Tanács 2024. március 15-én, Az Európa Parlament mellett működő JURI március 19-én fogadott el, parlament várhatóan az áprilisi ülésén fogadja majd el.
A CSDDD jogi felelősséget ír elő a vállalatok számára az ellátási láncukon belüli környezeti és emberi jogi jogsértésekért. Ahogy a név is sugallja, a CS3D-nek is nevezett CSDDD vállalati átvilágítási szabványt hoz létre a fenntarthatósági kérdésekben az EU-ban működő vállalkozások számára. Ebben az értelmezésben a fenntarthatóság a legközvetlenebbül a környezeti aggályokra, az éghajlatváltozásra és az emberi jogokra vonatkozik.
Az új átvilágítási követelmények nemcsak a vállalat közvetlen intézkedéseire vonatkoznak, hanem leányvállalataikra és ellátási láncaira is. Az EU-ban székhellyel rendelkező vállalatok, valamint az EU-n kívüli vállalatok, amelyek meghatározott szintű üzleti tevékenységet folytatnak az EU-ban, felelőssé válhatnak beszállítóik tetteiért.
Összefoglalás
Az ESG a vállalat pénzügyi mutatói mellett környezeti, társadalmi és irányítási teljesítményt is kimutató mérőrendszer, amelyet az EU Zöld Megállapodás keretében létrehozott irányelvek és ezek alapján meghozott nemzeti törvények által meghatározott módon kell a vállalkozásoknak évente közzétenni. Ezek közül a legfontosabbak a NFRD, CSRD és a CSDDD, amelyek a jelentésre kötelezetteket, az vállalatnál kötelezően elvégzendő feladatokat és a beszámoló és/vagy jelentés közlendő adattartalmát meghatározzák. Az érintett vállalkozások ESG beszámolójának elkészítése Magyarországon 2024-es évről már 2025-ben kötelező.
