ESGinfo.hu

Az ESG törvény kapcsán 2024 augusztus 8.-án az alábbi rendeletek jelentek meg, amelyekről korábbi cikkünkben írtunk. Ezt követően 2024. augusztus 15.-én éjjel jelent meg a következő rendelet csomag. Így az összesen 6 db rendeletet magában foglaló csomagot a könnyebb érthetőség kedvéért egy helyen ebben a cikkben fogaljuk össze. Mielőtt belevágunk, megjegyezzük, hogy az ESG tanúsítókról még nem született rendelet, így várhatóan jönnek még rendeletek…

Tehát a korában már megjelent rendeletek:

• 244/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet az ESG tanácsadókat oktató intézményként történő akkreditálás részletes eljárási szabályairól
• 11/2024. (VIII. 8.) SZTFH rendelet az ESG tanácsadóként történő akkreditálás eljárási szabályairól és az ESG tanácsadók nyilvántartásáról
• 29/2024. (VIII. 8.) NGM rendelet az ESG tanácsadóként történő akkreditálás követelményrendszeréről
• 30/2024. (VIII. 8.) NGM rendelet az ESG tanácsadókat oktató intézményként történő akkreditálás követelményrendszeréről, az akkreditált oktató intézményeket tartalmazó nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról, valamint az ESG tanácsadói képzésről, továbbá a képzés és a vizsga díjáról

Az 2024.augusztus 18.-án megjelentek az ESG törvényhez kapcsolódó, régóta várt újabb részlet szabályozások:

13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályairól
Link: https://njt.hu/jogszabaly/2024-13-20-8K

A vállalkozásoknak dokumentált kockázatkezelési rendszert kell működtetnie, amelynek célja, hogy a vállalkozás azonosítsa és minimalizálja az ESG kockázatokat az ESG törvény szerinti saját üzleti hatáskörében és az ellátási láncában.

A kockázatkezelési rendszer része a környezeti és a társadalmi felelősségvállalás körében felmerülő hatások, valamint a vállalatirányítási hatások elemzése és a káros hatások minimalizálására irányuló intézkedések meghatározása, így különösen az átvilágítás, azonosítás, értékelés, rangsorolás, megelőzés, megszüntetés, korrekció és nyomonkövetés.

A vállalkozás az ESG kockázatokat környezeti, társadalmi felelősségvállalás körében felmerülő és vállalatirányítási kockázati kategóriákba sorolja:

A környezeti kockázat körébe különösen azokat a kockázatokat kell besorolni, amelyek a környezet – használat, terhelés vagy szennyezés miatti – károsodásával, valamint az éghajlat vagy természeti események, illetve tényezők változásával kapcsolatos negatív változás kockázatát jelentik.

A társadalmi felelősségvállalás körében felmerülő kockázat (a továbbiakban: társadalmi kockázat) körébe különösen azokat a kockázatokat kell besorolni, amelyek az alapjogok tiszteletben nem tartása, a családok támogatásának hiánya, a méltányos munkafeltételek biztosításának elmaradása vagy a társadalmi egyenlőtlenségek, valamint a tisztességtelen, átláthatatlan vagy rosszindulatú vállalkozási gyakorlatok következtében merülnek fel.

A vállalatirányítási kockázat körébe különösen azokat a kockázatokat kell besorolni, amelyek a nem megfelelő vállalati magatartáshoz, illetve vállalatirányítási tevékenységhez, intézkedéshez vagy szabályozáshoz kapcsolódnak, beleértve a pénzmosás, a vesztegetés és a korrupció elleni intézkedések hiányát vagy a vállalkozás működéséhez kapcsolódó jogszabályokkal, így különösen az adózási szabályokkal kapcsolatos jogsértéseket, továbbá a nem megfelelő panaszkezelési tevékenységet is.

A vállalkozás köteles a megfelelő intézkedéseket meghozni a saját tevékenységéből, illetve az ESG törvény szerinti leányvállalatának vagy a közvetlen szállítójának a vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó tevékenységéből eredő tényleges és lehetséges káros hatások azonosítása érdekében.

Ezt úgy lehet megtenni, hogy a vállalkozás feltérképezi a saját és leányvállalata tevékenységeit, valamint a közvetlen szállítójának a kapcsolódó tevékenységeit azoknak az általános területeknek az azonosítása céljából, ahol a káros hatások a legnagyobb valószínűséggel következhetnek be, és a legsúlyosabbak lehetnek.

A kockázatok felmérésének eredményei alapján a vállalkozás részletesen értékeli saját és leányvállalata tevékenységeit, valamint a közvetlen szállítójának kapcsolódó tevékenységeit azokon a területeken, ahol a káros hatások legnagyobb valószínűséggel történő bekövetkezését és legsúlyosabb voltát azonosította.

A közvetlen szállítók esetében a vállalkozás lényegességi vizsgálatot végez, amely a kockázatok mérlegelése alapján történik.

A vállalkozás jogosult közvetlen szállítóit több alkalommal, de eltérő – az adott közvetlen szállítóra alkalmazandó szerinti kérdőívből kiválasztott – kérdések segítségével felmérni.

A vállalkozás jogosult az átvilágítási folyamatában – a lényegességi vizsgálatot követően – a közvetlen szállítói tekintetében olyan két szintű kockázatelemzést alkalmazni, amelyben – az ESG kockázatok mértéke alapján – a kockázatelemzés részletessége az egyes közvetlen szállítók esetében eltérő. A vállalkozás a kockázatelemzés első szintjén a közvetlen szállító ESG kockázati mértékétől függő szűrést alkalmaz, és ezen szűrés alapján határozza meg, hogy a második szinten mely közvetlen szállítók esetében folytat le az első szintnél részletesebb kockázatelemzést, előminősítést.

A vállalkozás az előminősítés keretében az összes közvetlen szállítótól beérkező adatot a kockázatok mérlegelése alapján elemzi.

A vállalkozás a lényegességi vizsgálat eredménye alapján az összes közvetlen szállítót bevonja az átvilágítási folyamatba, vagy – ha előminősítést végzett – az előminősítés eredménye alapján meghatározza az átvilágítási folyamatba bevonásra kerülő, ESG szempontból kockázatosabbnak minősülő közvetlen szállítók körét.

A vállalkozás az átvilágítási folyamatba a közvetlen szállítóktól adatokat gyűjt be a fenntarthatósági célú átvilágítási kérdőív alkalmazásával.

A fenntarthatósági célú átvizsgálási kérdőív, amely a 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet melléklete:

A jogszabály szövegéből történő kiollózás helyett célszerűbb az SZTFH oldaláról excel formátumban letölteni.

Link: https://sztfh.hu/tevekenysegek/esg-hatosagi-tevekenyseg/esg-kerdoiv/

Az ESG kérdőív célja, hogy az ESG törvény alapján meghatározza azokat a részletszabályokat, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások fenntarthatósági szempontok szerinti objektív összehasonlítását és felelősségvállalásuk nyomon követését. Az ESG kérdőív táblázatos formában tartalmazza azokat a kérdéseket, amelyek az ESG beszámoló és az ellátási lánc átvilágításának alapjait jelentik, mivel a vállalkozás a közvetlen szállítóitól is gyűjt be adatokat. A táblázat egy átfogó kérdéssorozatból áll, amelyben az egyes kérdések a környezetvédelem, a társadalom, illetve a vállalatirányítás témákban kerültek osztályozásra.

A közvetlen szállítók átvilágításához az SZTFH rendelet 4. § (10). bekezdése a nyújt segítséget úgy, hogy tételesen felsorolja azon megválaszolandó kérdéseket, amelyek a szállítók méretéhez és földrajzi elhelyezkedéséhez igazodnak. 

Az SZTFH oldaláról cégméret és székhely szerint lehet a kérdőíveket letölteni:

• nagyvállalat
• középvállalat
• kisvállalat
• mikorvállalkozás

A fenti vállalkozásokat székhelyük szerint az alábbi kategóriákba sorolja a rendelet:

• Magyar, EGT és Svájc
• OECD és
• Egyéb

12/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet: Az ESG beszámolók, az ESG minősítők és az ESG szoftverek nyilvántartásáról szóló SZTFH rendelet: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2400012.STF&timeshift=20240916

1. Az ESG beszámolók nyilvántartása

A rendelet pontosítja az éves ESG beszámolók nyilvántartását azzal, hogy az SZTFH honlapján lévő űrlap alkalmazásával nyújtja be a Hatóság részére közzétételre, valamint pontosítja a beszámoló módosításának módját.

2. Az ESG minősítők nyilvántartása

Az EGS minősítők kulcsszerepet játszanak a vállalkozások ESG teljesítményének értékelésében. Ezzel szemben csak nyilvántartási kötelezettség keletkezik, amelynek a cég alapadatainak nyilvántartásána túl a legjelentősebb eleme a minősítő által használni kívánt azon minősítési módszertan.

Ennek a nyilvános elérhetőségének módját és helyét kell a bejelentéshez csatolni, amely tartalmazza legalább a minősítési módszerek, adatforrások, tudományos bizonyítékok és feltételezések, a becslések alapjául szolgáló adatok, illetve az információk súlyozására vonatkozó eljárás részletes leírását.

3. Az ESG szoftverek

Az ESG szoftvereket ugyancsak nyilván kell tartani. A rendelet elég szűkszavúan csak azt írja elő, hogy kiberbiztonsági tanúsítási rendszer alkalmazása szükséges.

A kiberbiztonsági tanúsítvány az ESG szoftver legalább a 2024/482 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti AVA_VAN.2 szintű megfelelését kell, hogy igazolja.

A kiberbiztonsági tanúsítvány megléte a Hatóság (SZTFH) nyilvántartásba vételi határozatával igazolható.

Az ESG szoftver nyilvántartásba vétele során 2024. december 31. napjáig a kiberbiztonsági követelmény úgy is teljesíthető, ha az ESG szoftver rendelkezik zárt elektronikus információs rendszerek területen akkreditált, az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényben meghatározott technológiai biztonsági, valamint a biztonságos információs eszközökre, termékekre, továbbá a biztonsági osztályba és biztonsági szintbe sorolásra vonatkozó követelményekről szóló miniszteri rendelet szerinti 2. biztonsági osztályra vonatkozó követelményeknek való megfelelést igazoló, MSZ EN ISO/IEC 17065:2013 jelű szabvány alapján kiállított tanúsítvánnyal.

Maradt azonban egy kiskapu: a szabvány alapján kiállított tanúsítvány alapján nyilvántartásba vett ESG szoftver tekintetében a határozatot 2025. november 1-jéig kell benyújtani a Hatóság részére

Ez utóbbi rendelet 1. és 2. pontja 2024. szeptember 16.-án lép hatályba.