ESGinfo.hu

A SDG-khez kapcsolódóan a közeljövőben alkalmazandó EU-s irányelv kötelezővé teszi a tagállamoknak a törvényalkotást és a vállalatoknak a jelentéstételt a férfiak és nők közötti egyenlő vagy azonos értékű munkáért egyenlő bérezés elvének alkalmazásáról. Az EU Hivatalos Lapjában 2023. május 17-én tették közzé az (EU) 2023/970 irányelvet, amely a fizetések átláthatóságát végrehajtási mechanizmusok révén erősíti meg.

E célból intézkedéseket vezetnek be a bérek átláthatóságának növelésére, beleértve a nemek közötti bérkülönbségre vonatkozó jelentéstételi kötelezettséget, amelyet végrehajtási mechanizmusok, például pénzbírságok kísérnek. A tagállamoknak 2026. június 7-ig kell átültetniük az irányelvet nemzeti jogukba.

Az irányelv hatálya
Az irányelv minden munkáltatóra vonatkozik mind a köz-, mind a magánszektorban, és kiterjed a munkavállalókra és a jelentkezőkre egyaránt. Ezen túlmenően a 100 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások kötelesek beszámolni a női és férfi alkalmazottak javadalmazása közötti különbségekről.

Beszámolási kötelezettség
A 100 vagy több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások többek között az alábbiakról kell beszámolniuk:

• A nemek közötti bérkülönbség
• A bérkülönbség nemek közötti medián értéke
• A női és férfi alkalmazottak aránya az egyes kvartilis alapú javadalmazási skálákban.
• A nemek közötti bérszakadék munkavállalói kategóriánként alapbérre és kiegészítő vagy változó összetevőkre bontva. A kategória kifejezés azokra a munkavállalókra vonatkozik, akik ugyanazt vagy azonos értékű munkát végzik.

Az adatok pontosságát a munkáltató vezetőségének kell megerősítenie, a munkavállalói képviselőkkel folytatott konzultációt követően. Ezen egyeztetések keretében a munkavállalói képviselők megismerhetik a munkáltató által alkalmazott módszereket. A munkáltatók közzétehetik a jelentéseket a weboldalukon, vagy más módon nyilvánosan elérhetővé tehetik azokat, például az információkat a vezetői jelentésükbe foglalva.

Javadalmazás értékelése
Javadalmazási értékelést kell végeznie a munkáltatónak, ha kiderül, hogy a női és férfi munkavállalók átlagkeresete kategóriánként legalább 5%-kal eltér, és ezt a különbséget a munkáltató nem indokolta objektív és nemi szempontból semleges szempontokkal, és azt hat hónapon belül nem orvosolta. Ez a javadalmazás értékelése a munkavállalói képviselőkkel együttműködve történik. A javadalmazás értékelését a releváns bérdiszkrimináció azonosítása, orvoslása és megelőzése érdekében végzik el, és a munkavállalók rendelkezésére bocsátják.

Az átláthatóság egyéb formái a javadalmazásban
A pályázók a munkavállalást megelőzően jogosultak tájékoztatást kapni az adott pozícióra vonatkozó induló javadalmazásról vagy annak mértékéről a tájékozott és átlátható tárgyalási folyamat elősegítése érdekében. Továbbá a munkáltatók nem tehetnek fel kérdéseket, illetve nem gyűjthetnek információkat a jelentkezők jelenlegi vagy korábbi javadalmazásáról, hogy ezzel megakadályozzák a nemek közötti bérkülönbség ily módon történő fennmaradását.

A munkáltatók a munkaviszony fennállása alatt hozzáférést biztosítanak munkavállalóik számára a díjazás, a javadalmazási szint és a javadalmazás alakulásának megállapításához használt objektív és nemi szempontból semleges szempontokhoz. A tagállamok mentesíthetik az 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatókat a javadalmazásfejlesztési kritériumokhoz való hozzáférés biztosításának kötelezettsége alól.

A munkáltatóknak minden évben tájékozniuk kell valamennyi munkavállalójukat arról, hogy jogosultak tájékoztatást kérni egyéni javadalmazási szintjükről és az azonos vagy azzal egyenértékű munkát végző munkavállalói kategóriák nemek szerint lebontott átlagos javadalmazási szintjeiről, valamint arról, hogyan gyakorolhatják e jogukat. A munkaadók dönthetnek úgy is, hogy saját kezdeményezésükre adnak ilyen információkat anélkül, hogy az alkalmazottaknak kérniük kellene.

Kártérítéshez való jog
Ha egy munkavállalót az egyenlő bérezés elvéhez kapcsolódó jogának vagy kötelezettségének megsértése miatt kár ér, a munkavállalónak joga van a kárért teljes kártérítést vagy jóvátételt követelni.

Szankciók
Az egyenlő bérezés elvével kapcsolatos jogok és kötelezettségek megsértése miatt pénzbírság szabható ki, amelynek alapja a munkáltató éves bruttó bevétele vagy teljes bérköltsége. A bírságok meghatározásakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük az esetlegesen alkalmazható súlyosító vagy enyhítő tényezőket, például ha a nemi hovatartozás mellett más védett megkülönböztetési ok is érintett a fizetési diszkrimináció esetén. A tagállamok külön szankciókat is megállapíthatnak az egyenlő bérezés elvéhez kapcsolódó jogok vagy kötelezettségek ismételt megsértése esetén, a jogsértés súlyosságához igazodva, amelyek kellően elrettentő erejűek lehetnek, hogy visszatartsák a bűnismétlés esélyét. Ezek a szankciók tartalmazhatnak negatív pénzügyi ösztönzőket, például az állami juttatások megvonását vagy a további pénzügyi ösztönzőkből vagy állami beszerzési eljárásokból való ideiglenes kizárást.

Fokozatos hatályba lépés
Az irányelvet legkésőbb 2026. június 7-ig át kell ültetni a nemzeti jogszabályokba.

Foglalkoztatottak száma	Első jelentéstétel	Későbbi jelentések
250 vagy annál több	legkésőbb 2027. június 7-ig	kétévente
150-249 fő	legkésőbb 2027. június 7-ig	háromévente
100-149 fő	legkésőbb 2031. június 7-ig	háromévente

Megjegyzés: A tagállamok megkövetelhetik a 100 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatóktól, hogy a nemek közötti bérszakadékról is jelentést tegyenek.

Utánkövetési lépések
A munkaadóknak fel kell térképezniük a teljes HR folyamatukat, hogy betekintést nyerjenek a nemek közötti bérkülönbségekbe és a megosztandó információkba. Ilyen például a toborzási folyamat, a munkaszerződések, a munkaköri besorolási rendszer, a teljesítményértékelési interjúk és a javadalmazási eljárás értékelése. A teljes HR ciklusban nemi szempontból semleges teljesítmény- és javadalmazási kritériumokat kell alkalmazni. Az eljárások időben történő áttekintése és változtatások megkezdése hozzájárulhat a cég jó hírnevéhez és megelőzheti a jogi problémákat.