ESGinfo.hu

Szerző: Dr. Dióssi Katalin, adjunktus SOE, a Szervezet a Kiválóságért Egyesület elnöke, az ESG Info tudósítója társadalmi (S) és irányítási (G) témakörökben

Az elmúlt években az Európai Unió (EU) jelentős lépéseket tett a vállalkozások környezeti állításainak szabályozása érdekében, különös tekintettel a „zöld” gyakorlatokra és a fenntarthatóságra. Az ezirányú szabályozások célja a megtévesztő reklámozás, az úgynevezett zöldmosás elleni küzdelem, amely megtévesztheti a fogyasztókat egy termék valódi környezeti hatásáról.

A teljeskörű vonatkozó szabályozás – mely előkészítés alatt áll – hatálya alá fog tartozni bármilyen nyilatkozat vagy képviselet, amely az uniós jog vagy a nemzeti jog szerint nem kötelező, beleértve a szöveges, képi, grafikus vagy szimbolikus megjelenítéseket bármilyen formában, beleértve a címkéket, márkaneveket, megjelöléseket vagy termékneveket, olyan kereskedelmi kommunikáció keretében, amely kijelenti, azt sugallja, hogy egy termék vagy kereskedő pozitív vagy semmilyen hatással nincs a környezetre, vagy kevésbé káros a környezetre, mint más termékek vagy szakemberek, vagy hogy hatása az idő múlásával javult.

Mi az a Greenwashing?

A zöldmosás egy termék, szolgáltatás vagy vállalat környezeti előnyeire vonatkozó megalapozatlan vagy eltúlzott állítások gyakorlatára utal. Ez a félrevezető reklám arra késztetheti a fogyasztókat, hogy azt higgyék, hogy környezetbarát döntéseket hoznak, holott nem. A gyakori példák közé tartoznak a „környezetbarát” vagy „teljesen természetes” címkével ellátott termékek, anélkül, hogy egyértelmű bizonyítékot támasztana az állításokra.

A zöldmosás elleni küzdelem érdekében az EU az európai zöld megállapodás (Green Deal) keretében iránymutatásokat hozott létre, amelyek a környezeti reklámozás átláthatóságára és pontosságára helyezik a hangsúlyt. A vállalkozásoknak bizonyítékot kell szolgáltatniuk állításaik alátámasztására annak biztosítására, hogy ne vezessék meg a fogyasztókat.

A Bluewashing megértése

A Bluewashing kifejezés olyan megtévesztő marketing taktikák leírására szolgál, amelyek túlbecsülik a vállalat felelősségteljes társadalmi gyakorlatok iránti elkötelezettségét, különösen olyan területeken, mint a sokszínűség, a befogadás és a társadalmi egyenlőség. Ez a megtévesztő gyakorlat arra késztetheti a fogyasztókat, hogy azt higgyék, hogy egy vállalat társadalmilag felelősségteljesebb, mint amilyen valójában, ami befolyásolja a vállalat társadalmi gyakorlatára vonatkozó pontatlan információkon alapuló vásárlási döntéseket.

A „bluewashing” kifejezés az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez (UN) kapcsolódó kék vállalati színből származik. Arra utal, hogy a vállalatok társadalmilag felelősnek mutatják be magukat azáltal, hogy igazodnak az olyan nemzetközi szervezetekhez, mint az ENSZ, jellemző értékekhez. A kékmosást ebben az összefüggésben „társadalmi mosásnak” is nevezhetjük.

Például egy vállalat azt állíthatja, hogy mélyen elkötelezett a nemek közötti egyenlőség mellett, miközben ugyanakkor jelentős a nemek közötti bérszakadék a munkaerőn belül. Ez a szakadás a marketing állítások és a tényleges társadalmi gyakorlatok között jól példázza a kékítést, és rávilágít az átlátható és őszinte kommunikáció fontosságára a vállalat társadalmi felelősségvállalási törekvéseiről.

Circular Washing: A körkörös gazdasági gyakorlatok félrevezetése

A körkörös mosás olyan megtévesztő állításokra utal, amelyek arra vonatkoznak, hogy egy vállalat betartja a körforgásos gazdaság elveit, amelyek magukban foglalják a hulladék minimalizálását és az erőforrás-hatékonyság maximalizálását az újrahasznosítás, újrafelhasználás és fenntartható tervezés révén. A körkörös mosásban részt vevő vállalkozások túlbecsülhetik e gyakorlatok iránti elkötelezettségüket anélkül, hogy kézzelfogható erőfeszítéseket tennének a pazarlás csökkentésére vagy a körkörös gazdasági stratégiák megvalósítására.

Az uniós szabályozás értelmében a körforgásos gazdasággal kapcsolatos állításokat mérhető eredményekkel és a körforgásos gazdaság elveinek betartásának egyértelmű bizonyítékával kell alátámasztani. Ez biztosítja, hogy a fogyasztókat ne vezesse félre a vállalat fenntarthatósági törekvéseire vonatkozó hamis vagy eltúlzott állítások.

EU rendeletek és végrehajtás

Az EU iránymutatásokat és jogi kereteket hozott létre a vállalkozások által megfogalmazott környezeti állítások szabályozására. A legfontosabb szabályok a következők:

• A zöld állításokról (Green Claims) szóló rendelet (előkészületben): A rendelet célja a zöldmosás megakadályozása azáltal, hogy kritériumokat határoz meg a környezeti állításokra, és megköveteli ezen állítások megbízható bizonyítékokkal való alátámasztását.
• Az EU ökocímke: Ez az önkéntes címke olyan termékeket és szolgáltatásokat tanúsít, amelyek a hasonló termékekhez képest kisebb környezetterheléssel járnak. Megbízható mutatót nyújt a fogyasztóknak a termék környezeti teljesítményéről.
• Fogyasztóvédelmi Együttműködési Rendelet: Ez a rendelet elősegíti a határokon átnyúló együttműködést az EU-tagállamok között a fogyasztóvédelmi jogszabályok érvényesítése érdekében, beleértve a megtévesztő reklámokkal kapcsolatosakat is.

Az EU-tagállamok felelősek ezen előírások betartatásáért és annak biztosításáért, hogy a vállalkozások betartsák a környezeti állításokra vonatkozó szabályokat. Az ezeket a szabályokat megszegő cégeket bírságokkal és korrekciós intézkedésekkel is kiszabhatják.

Az Európai Unió 2023 márciusában közzétett, a zöld állításokról szóló irányelvre irányuló javaslata jelentős lépést jelent a környezetvédelmi reklámozás átláthatóságának és hitelességének növelése felé. Ennek az irányelvnek az a célja, hogy világos és harmonizált szabályokat hozzon létre a zöld állításokra vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalkozások megbízható bizonyítékokkal támasszák alá környezetvédelmi állításaikat.

A javaslat teljes terjedelemben itt olvasható:

IMMC.COM%282023%29166%20final.HUN.xhtml.1_HU_ACT_part1_v2.docx (europa.eu)