ESGinfo.hu

Történelmi csúcson a légköri szén-dioxid koncentráció

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) 2024-es jelentése egyértelmű: a légköri szén-dioxid koncentrációja rekordmértékben emelkedett az elmúlt évben. A 2023 és 2024 közötti 3,5 ppm-es növekedés a legnagyobb a modern mérések 1957-es kezdete óta. Ez nem csupán statisztikai adat – ez a bolygó hosszú távú hőmérséklet-emelkedésének folytatását jelenti, ami egyre szélsőségesebb időjárási eseményekhez vezet.

A számok, amelyek aggasztanak

A WMO Globális Légkörfigyelő Hálózatának adatai szerint a légköri szén-dioxid koncentrációja 423,9 ppm (parts per million) volt 2024-ben. Összehasonlításképp: amikor 2004-ben először adtak ki közleményt erről, az érték 377,1 ppm volt.

20 év alatt 46,8 ppm növekedés – évente átlagosan több mint 2 ppm.

De a növekedés üteme nem lineáris, hanem gyorsul:

• 1960-as évek: Lassú, fokozatos emelkedés
• 2011-2020: Évi átlagosan 2,4 ppm növekedés (korábban 0,8 ppm volt)
• 2023-2024: Egyetlen év alatt 3,5 ppm – ez 50%-kal több, mint az előző évtized átlaga

Ez azt jelenti, hogy a szén-dioxid mennyiségének növekedési üteme megháromszorozódott az 1960-as évek óta.

Mi a ppm és miért számít?

A ppm (parts per million) azt jelenti, hogy egymillió légrészecskéből hány szén-dioxid molekula található. Amikor azt mondjuk, hogy 423,9 ppm, az azt jelenti:

Egymillió levegőmolekulából 423,9 szén-dioxid.

Ez talán kis számnak tűnik, de katasztrofális hatással jár. A szén-dioxid üvegházhatású gáz – csapdába ejti a napból érkező hőt, és melegíti a bolygót. Minél több CO2, annál több hő marad a légkörben.

Ko Barrett, a WMO főtitkárhelyettese egyértelműen fogalmaz:

„A szén-dioxid és más üvegházhatású gázok által csapdába ejtett hő felturbózza az éghajlatunkat, és szélsőségesebb időjáráshoz vezet. A kibocsátások csökkentése ezért nemcsak az éghajlatunk, hanem a gazdasági biztonságunk és a közösségek jóléte szempontjából is elengedhetetlen.”

Miért 2024 volt ilyen drámai?

A 2023-2024 közötti rekordnövekedés három fő okra vezethető vissza:

1. Erdőtüzek hozzájárulása

2024-ben kivételes erdőtüzek voltak világszerte, különösen az Amazóniában és Dél-Afrikában. Ezek a tüzek nemcsak hatalmas mennyiségű szén-dioxidot bocsátottak ki, hanem elpusztították azokat az erdőket is, amelyek egyébként megkötötték volna a CO2-t.

2. El Niño hatása

2024 erős El Niño év volt, amely általában növeli a légköri CO2 koncentrációját. Az El Niño melegebb és szárazabb feltételeket eredményez, ami:

• Csökkenti a növényzet fotoszintézisét (kevesebb CO2-megkötés)
• Növeli az erdőtüzek kockázatát
• Aszályokat okoz, amelyek csökkentik a szárazföldi ökoszisztémák CO2-felvételét

3. Csökkenő szén-nyelők hatékonysága

Ez talán a legaggasztóbb. A Föld természetes „szén-nyelői” – az óceánok és a szárazföldi ökoszisztémák – gyengülnek.

Óceánok: Melegebb vízben a szén-dioxid kevésbé oldódik. Ahogy az óceánok felmelegednek, csökken a CO2-elnyelő képességük.

Szárazföldi ökoszisztémák: Aszályok, erdőirtás, tűz – mindezek csökkentik az erdők és más növényzet képességét arra, hogy megkössék a szén-dioxidot.

Az „ördögi kör” fenyegetése

Itt lép be a képbe az ördögi klímaciklus:

1. Több CO2 → melegebb bolygó
2. Melegebb bolygó → kevesebb CO2-elnyelés (gyengébb nyelők)
3. Kevesebb elnyelés → még több CO2 marad a légkörben
4. Vissza az 1-hez, csak rosszabb számokkal

Ez egy önerősítő folyamat. A probléma nem csak az, hogy folytatjuk a kibocsátást – hanem az is, hogy a természetes rendszerek, amelyek eddig segítettek, most gyengülnek vagy épp ellenünk fordulnak.

Metán és dinitrogén-oxid: a másik két fenyegetés

A szén-dioxid mellett a metán és a dinitrogén-oxid koncentrációja is rekordmagasra emelkedett 2024-ben. Ezek a második és harmadik legfontosabb emberi tevékenységgel összefüggő, hosszú élettartamú üvegházhatású gázok.

Miért fontosak ezek?

• A metán üvegházhatása 25-szer erősebb, mint a CO2-é (100 éves távlatban)
• A dinitrogén-oxid üvegházhatása 298-szor erősebb, mint a CO2-é

Ha mind a három gáz koncentrációja emelkedik – és ez történik –, akkor a klímaváltozás gyorsabban és intenzívebben halad előre, mint a csak CO2-alapú modellek jósolnák.

Mi történik, ha nem cselekszünk?

A légköri szén-dioxid évszázadokig marad a légkörben. Ez azt jelenti, hogy a mai kibocsátások nem csak ma, hanem 2100-ban, 2200-ban is hatással lesznek a bolygóra.

Következmények:

• Hőmérséklet-emelkedés: Ha folytatjuk a jelenlegi pályát, a 2050-es 1,5°C-os célérték messze elérhetetlen marad
• Szélsőséges időjárás: Gyakoribb és intenzívebb áradások, aszályok, hőhullámok, hurrikánok
• Gazdasági károk: A klímaváltozás költségei exponenciálisan nőnek – infrastruktúra-károk, mezőgazdasági veszteségek, egészségügyi költségek
• Társadalmi válságok: Élelmiszer-bizonytalanság, klímamigráció, konfliktusok

Van-e remény?

Igen, de a cselekvés most kell történjen. Oksana Tarasova, a WMO Üvegházhatású Gázokról szóló Közlönyének koordinátora szerint:

„Az üvegházhatású gázok monitorozásának fenntartása és bővítése kulcsfontosságú az ilyen erőfeszítések támogatásához.”

De a monitorozás önmagában nem elég – radikális kibocsátás-csökkentésre van szükség.

Mit lehet tenni?

Energia: Gyorsabb átállás megújuló energiaforrásokra (nap, szél, víz)

Közlekedés: Elektromos járművek, tömegközlekedés fejlesztése, hatékonyabb logisztika

Ipar: Dekarbonizáció az acél-, cement- és vegyiparban

Mezőgazdaság: Fenntartható gazdálkodás, kevesebb metánkibocsátás az állattenyésztésben

Erdők: Erdőirtás megállítása, újraerdősítés, tűzvédelem

Szén-nyelők védelme: Az óceánok és szárazföldi ökoszisztémák megóvása kritikus fontosságú

ESG szempontból miért fontos?

Ez a téma több ESG pilléren is alapvető:

Környezeti (E):

• Klímaváltozás gyorsulása
• Szén-nyelők veszélyben
• Ökoszisztémák pusztulása

Társadalmi (S):

• Szélsőséges időjárás -> társadalmi válságok
• Élelmezésbiztonság
• Klímamigráció

Vállalatirányítási (G):

• Vállalatok felelőssége a kibocsátás-csökkentésben
• Befektetők klíma-kockázat értékelése
• Transzparens klímajelentések szükségessége

A sürgősség nem pánik – cselekvés

A 2024-es rekord CO2-növekedés nem apokaliptikus víziót fest, hanem világos jelet ad: a jelenlegi pályán nem tudjuk elkerülni a katasztrofális klímaváltozást.

Ebből következően továbbra is sürgős intézkedésekre van szükség: úgy a országoknak, mint az intézményeknek és vállalatoknak tenniük kell a kibocsátás csökkentése érdekében.

Minden tonna ki nem bocsátott CO2 számít, ami hozzájárul a felmelegedés csökkentéséhez, akár tized vagy század értékkel is.

A kérdés már nem az, hogy „kell-e cselekednünk” – hanem az, hogy elég gyorsan cselekszünk-e.

A vállalkozások cselekvési programjának kidolgozásához, a dekarbonizációs stratégia kialakításához keresd az esginfo vezető szakértőjét, Takács Zsolt akkreditált ESG tanácsadót.

Forrás: Időkép – Sohasem látott mértékben emelkedett a légköri szén-dioxid koncentrációja 2024-ben

Eredeti forrás: WMO – Carbon dioxide levels increase by record amount to new highs in 2024