Mi az a Globális Felmérés és miért fontos? A fenntarthatósági lépéseink háttere
A Global Stocktake (Globális felmérés vagy globális leltár, GST) a Párizsi Megállapodás alapvető eleme, amely két jelentést foglal magában, amelyeket a Megállapodás végrehajtásának nyomon követésére és az elfogadott célok elérése terén elért előrehaladás értékelésére használnak.
Az ötévente elvégzendő GST egy olyan folyamat, amelyben az országok felmérik, hol tesznek előrelépést az éghajlati célok elérése felé, és hol nem.
A jelentések közül az egyik az összefoglaló jelentés, amely a első sorban a kormányzatok politikai törekvéseit foglalja össze és célja, hogy, hogy segítsen az országoknak közös döntést hozni a COP28 találkozó során.
A másik a globális felmérésről szóló technikai jelentés – az éghajlat-politika eddigi legkiterjedtebb áttekintése – olyan megvalósítható megoldásokat fogalmaz meg az éghajlatváltozással kapcsolatban, amelyek készen állnak a végrehajtásra.
Az első globális felmérésről szóló GST jelentéseket 2023. novemberében adták ki, a COP 28 találkozót megelőzően és tartalmában arra figyelmeztetnek, hogy a világ jelentősen elakadt a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítésében, és sürgős intézkedésekre van szükség az éghajlatváltozás okozta növekvő fenyegetésekkel szemben.
Mi a jelentések tartalma és végkövetkeztetése?
A jelentések éles értékelést adnak a globális éghajlat-politika jelenlegi állásáról, valamint arról, hogy sürgősen fokozni kell az erőfeszítéseket a Párizsi Megállapodás céljainak elérése érdekében.
Míg a Megállapodás a globális fellépést ösztönözte az éghajlatváltozással kapcsolatban és csökkentette a jövőbeli felmelegedési előrejelzéseket, a kibocsátáscsökkentés terén szembetűnő szakadék tátong, mivel a jelenlegi nemzeti kötelezettségvállalások 20,3–23,9 gigatonna CO2-egyenértékben maradnak el a felmelegedés 1,5 °C-ra korlátozásához szükséges szintekhez képest 2030-ig.
A Párizsi Megállapodás céljainak elérése érdekében a globális üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását 2030-ra körülbelül 43%-kal, 2035-re pedig 60%-kal kell csökkenteni a 2019-es szinthez képest, hogy 2050-re nulla nettó CO2-kibocsátást érjenek el.
Ez minden ágazatban átalakító változást tesz szükségessé, beleértve a megújuló energiaforrások bővítését, a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos megszüntetését, az erdőirtás megszüntetését, a nem CO2- ÜHG kibocsátás csökkentését.
A kollektív előrehaladás értékelése során sok ország felismerte, hogy az alkalmazkodás már nem választás kérdése, hanem sürgős ügy az éghajlati hatások erősödése miatt, különösen az ezek kezelésére legkevésbé felkészült közösségek esetében. Ezek a hatások a globális felmelegedés minden egyes lépésével fokozódnak, és néhány hatás visszafordíthatatlanná válik, ha a hőmérsékletváltozás 1,5 °C fölé emelkedik.
A jelentések kiemelik a gazdaság, a technológia és a tudásmegosztás kritikus szerepét a hatékony éghajlat-változási intézkedések lehetővé tételében. A nemzetközi pénzügyi rendszert úgy kell átalakítani, hogy támogassa az alacsony kibocsátású, éghajlatváltozással szemben ellenállóképes fejlődést, továbbá fontos mozgósítani az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések támogatását a fejlődő országokban is.
Az összefoglaló jelentés egyik kulcsfontosságú megállapítása a kibocsátások történelmi kontextusa, ahol a legtöbb ország hangsúlyozza a fejlett országok jelentős hozzájárulását a történelmi és jelenlegi ÜHG-kibocsátáshoz. Az egyenlőtlenség elismerését létfontosságúnak tekintik a bizalomépítéshez és a globális éghajlati célok eléréséhez való méltányos hozzájárulás biztosításához.
A jelentések azt mutatják, hogy a nem állami szereplők, beleértve a civil társadalmat, a magánszektort és a helyi közösségeket, létfontosságú szerepet játszanak az éghajlat-politikai erőfeszítések megerősítésében. Hozzájárulásaik hatékony nyomon követéséhez pontos elszámolásra és elszámoltathatóságra van szükség.
A jelentések hangsúlyozzák a tisztább technológiák alkalmazásának és az innováció fontosságát, különösen a fejlődő országok támogatására. Az éghajlat-technológiai kutatásban és fejlesztésben alapvető fontosságú az együttműködésen alapuló megközelítés.
A rendelkezésre álló legjobb tudományok alapján a jelentések azt mutatják, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemben számos megvalósítható megoldás készen áll a végrehajtásra. Az élhető és fenntartható jövő lehetősége mindenki számára rendelkezésre áll, azonban ez az ablak gyorsan bezárul, így a nemzetközi közösségnek gyorsan kell cselekednie.
Forrás: UN
