ESGinfo.hu

Az ESG Coffee eseményen merült fel az alábbi kérdés:

A kettős lényegességi elv szerint a pénzügyi hatásokat mennyire kell számszerűsíteni?

Válasz:

Sem az EU direktíva, sem az ESG törvény nem kéri közvetlenül a pénzügyi hatások számszerűsítését, azonban egyrészt kérdés, hogy a beszámolóval kapcsolatosan milyen konkrét követelményeket fog tartalmazni a törvény végrehajtási kormányrendelete és a SZTFH rendelete, másrészt, ha ezt a vállalatokra bízzák mennyiben lehet azt számok nélkül érdemben kimutatni.

Alább röviden hivatkozunk a megfelelő EU direktíva és magyar ESG törvényi leírásokra:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2022/2464 IRÁNYELVE

(2022. december 14.)
a 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról

(29)
…
E cikkek tehát előírják, hogy a vállalkozásoknak be kell számolniuk mind a vállalkozás tevékenységei által az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásokról, mind pedig arról, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan hatnak a vállalkozásra. Ezt nevezzük kettős lényegességi perspektívának, amelyben a vállalkozást érintő kockázatok és a vállalkozás hatásai egy-egy lényegességi perspektívát képviselnek. A vállalati beszámolás célravezetőségi vizsgálata azt mutatja, hogy ezt a két perspektívát gyakran nem megfelelően értelmezik vagy alkalmazzák. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy a vállalkozásoknak az egyes lényegességi perspektívákat saját jogon kell figyelembe venniük, és közzé kell tenniük a mindkét szempontból lényeges információkat és a csak az egyik szempontból lényeges információkat egyaránt. (30)
A 2013/34/EU irányelv 19a. cikkének (1) bekezdése és 29a. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a vállalkozások öt beszámolási területre vonatkozóan tegyenek közzé információkat: üzleti modell; politikák, beleértve az alkalmazott átvilágítási eljárásokat; e politikák eredményei; kockázatok és kockázatkezelés; valamint az üzleti tevékenység szempontjából lényeges kulcsfontosságú teljesítménymutatók. A 2013/34/EU irányelv 19a. cikkének (1) bekezdése nem hivatkozik kifejezetten az információk felhasználói által lényegesnek tartott egyéb beszámolási területekre, amelyek némelyike összhangban van a nemzetközi keretrendszerekben szereplő közzétételi kötelezettségekkel, ideértve az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoport ajánlásait is. A közzétételi követelményeket kellő részletességgel kell meghatározni annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozások beszámoljanak a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos kockázatok tekintetében fennálló rezilienciájukról. A vállalkozások számára elő kell írni, hogy a 2013/34/EU irányelv 19a. cikkének (1) bekezdésében és 29a. cikkének (1) bekezdésében meghatározott beszámolási területeken túlmenően tegyenek közzé információkat az üzleti stratégiájukról, valamint az üzleti modell és a stratégia fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos kockázatok tekintetében fennálló rezilienciájáról. Elő kell írni számukra továbbá, hogy tegyék közzé minden olyan esetleges tervüket, amely annak biztosítására irányul, hogy üzleti modelljük és stratégiájuk összeegyeztethető legyen a fenntartható gazdaságra való átállással, valamint a Párizsi Megállapodással összhangban a globális felmelegedés 1,5 ° C-ra való korlátozására és a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére vonatkozó – nem vagy csak korlátozott mértékben túlléphető – célkitűzésekkel, az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározottak szerint.

ESG tv. (2023. évi CVIII. tv, 2024.02. 14.-i állapot)

3. § (1) A kettős lényegesség elve azt biztosítja, hogy a vállalkozások megfelelő
   információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő fenntarthatósági
   kockázatokról és lehetőségekről, továbbá az emberekre és a környezetre gyakorolt
   hatásukról.
4. lényeges információ: olyan információ – a kettős lényegesség elvét figyelembe
   véve –, amely esetében észszerűen feltételezhető, hogy annak kihagyása vagy hibás
   közlése befolyásolja azokat a döntéseket, amelyeket az információt felhasználók a
   vállalkozás pénzügyi kimutatásai alapján hoznak, azzal, hogy egy-egy információ
   lényeges voltának megállapítása más hasonló tételekkel összefüggésben ítélhető meg;