ESGinfo.hu

ESG hírek és információk
Fordulópont az uniós csomagolásban: Így készülhetünk fel a PPWR kihívásaira

Szerző: Dr. Dióssi Katalin, adjunktus SOE, a Szervezet a Kiválóságért Egyesület elnöke, ESG szakértő főként társadalmi (S) és irányítási (G) témakörökben

A PPWR (Packaging and Packaging Waste Regulation) az Európai Unió új csomagolási szabályozása, amely 2025. február 11-én lépett hatályba, és 2026. augusztus 12-től lesz teljes körűen alkalmazandó az EU-ban. A rendelet a korábbi, 1994-es irányelvi szintű szabályozást (PPWD) váltja fel egy közvetlenül alkalmazandó, minden tagállamban egységes előírásokat tartalmazó jogszabállyal.

Főbb célkitűzések

  • Hulladékmennyiség csökkentése: 2018-hoz képest 2030-ra 5 %, 2035-re 10 %, 2040-re 15 % csökkenést ír elő az egy főre jutó csomagolási hulladék tekintetében.
  • Újrahasznosíthatóság kötelezővé tétele: 2030-tól minden csomagolásnak alapértelmezetten újrahasznosíthatónak kell lennie.
  • Magas minőségű újrahasznosítás előmozdítása: egységes újrahasznosíthatósági kritériumok, 70 % feletti újrahasznosítási besorolás, és gyártói felelősségi díjrendszer (modulált EPR-díjak).
  • Újrahasznosított tartalom (PCR) használata: például műanyag palackoknál PET esetén 2030-ra 30 %, 2040-re 50 % újrahasznosított anyag kötelező, más műanyagok esetében minimum 10 %.
  • Csomagolásminimalizálás és felesleges csomagolások tiltása: előírja, hogy a csomagolás mennyisége és jellege csak a funkcionális szükségleteket szolgálhatja.
  • Egységes címkézés és digitális jelölés: anyagösszetételre, szelektív gyűjtésre és újrahasznosításra vonatkozó QR-kódos vagy harmonizált szimbólumos megjelölések bevezetése.

Hogyan érinti a PPWR a magyar cégeket?

A szabályozás minden olyan piaci szereplőre vonatkozik, amely csomagolást gyárt, forgalmaz vagy importál az Európai Unióban — így természetesen Magyarországon is jelentős hatása lesz.

  • EPR-rendszer átalakítása: a gyártók kötelesek viselni a csomagolási hulladék begyűjtésének, kezelésének és újrahasznosításának költségeit, valamint részletes jelentési kötelezettségük lesz.
  • Anyagvizsgálatok és korlátozások: az ECHA 2026 szeptemberéig vizsgálatot végez arról, hogy mely anyagok akadályozzák az újrahasznosítást vagy jelenthetnek egészségügyi kockázatot.
  • Visszaváltási rendszerek (DRS): kötelező lesz olyan rendszerek kialakítása, amelyek lehetővé teszik például az italcsomagolások automatikus visszaváltását.
  • Újrahasználható csomagolás arányának növelése: például a logisztikai csomagolások esetében 2030-ra legalább 40 %-nak újrafelhasználhatónak kell lennie, fogyasztói csomagolásnál minimum 10 %.

Nemzetközi kontextus

A PPWR az Európai Zöld Megállapodás körforgásos gazdaságot célzó stratégiájának egyik alappillére. A rendelet célja, hogy 2030-ra minden csomagolás újrahasznosítható legyen, és hogy a szükségtelen csomagolási megoldások kiszoruljanak a piacról.

Bár néhány tagállam — például Finnország vagy Olaszország — kritikával illette egyes előírásokat, mint a ketchup-tasakok vagy szállodai kis kiszerelések jövőbeni tilalma, a rendeletet mégis történelmi lépésként értékeli az uniós döntéshozatal, amely hosszú távon egységesíti és fenntarthatóvá teszi az EU csomagoláspolitikáját.

A vállalkozások gyakorlati teendői

  1. Csomagolástervezés átvizsgálása: az anyaghasználat és a szerkezeti kialakítás megfelelőségének ellenőrzése a „Design for Recycling” kritériumai szerint.
  2. Újrahasznosított anyagtartalom növelése: különösen műanyag esetén érdemes már most felkészülni a kötelező PCR-arányokra.
  3. Jelölési rendszer frissítése: felkészülés az új EU-szintű szelektálási útmutatók és QR-kódos megjelölések bevezetésére.
  4. Logisztikai csomagolás optimalizálása: a többször használható megoldások arányának növelése.
  5. Adatgyűjtés és jelentés előkészítése: az EPR-kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nyomon követési rendszerek kialakítása.

Összefoglalás

A PPWR új korszakot nyit az uniós csomagolás-politikában: közvetlenül alkalmazandó, részletes és egységes követelményeket vezet be a hulladékcsökkentés, az újrahasznosíthatóság és a környezeti felelősségvállalás érdekében. A magyar vállalkozások számára ez egyaránt jelent kihívást és lehetőséget — a megfeleléshez időben el kell kezdeni az alkalmazkodást a jogszabályi és technológiai elvárásokhoz.

Felhasznált források

  1. DS Smith: Packaging and Packaging Waste Regulation Summary (2024)
  2. Nemzeti Agrárgazdasági Kamara: Új EU-csomagolási szabályozás – PPWR (2025.01.22.)
  3. Ekotox: Az ECHA vizsgálja a csomagolóanyagokban használt problémás vegyi anyagokat (2025.03.05.)
  4. European Commission, Packsize, Tomra, Omron, Ramboll elemzések: PPWR szakmai háttéranyagok
  5. Eurostat és VogueBusiness: Statisztikák a csomagolási hulladékról és újrahasznosítási arányokról
  6. Financial Times: “EU packaging reform: industry resistance and sustainability targets” (2024.12.03.)