ESGinfo.hu

Gyakorlati útmutató az ESG beszámoló tanúsításához

A 2025. utolsó napjaiban megjelent az ESG tanúsításról szóló 424/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet. Korábbi cikkünkben álalánosan bemutattuk a rendeletet. Ehhez kapcsolódóan készítettünk egy rövid gyakorlati útmutató azzal a céllal, hogy az egyes nem hatósági szereplők számára a feladatokat olvasmányos formában áttekintsük.

1. Az ESG beszámoló tanúsításra kötelezett szervezet szerepe, feladatai és kötelezettségei

Az ESG beszámoló tanúsításra kötelezett szervezet elsődleges szerepe, hogy valós, ellenőrizhető és dokumentált ESG információkat állítson elő, majd ezeket a tanúsító számára hozzáférhetővé tegye. A tanúsítás nem pusztán adminisztratív kötelezettség, hanem a vállalat ESG működésének és irányításának külső visszaigazolása.

Érdemes figyelni arra, hogy a tanúsítás egy évente visszatérő egyszeri tevékenység, így a pénzügyi beszámoló könyvvizsgálatához hasonlóan az ESG beszámoló elkészítését meg kell tervezni. Az ESG beszámolónak az üzleti évet követő jún 30-ig kell lekészülnie, így a tanúsítás idejét figyelembe véve a beszámolónak ésszerűen kb. február végéig kell elkészülnie.  

A szervezet feladatai közé tartozik az ESG beszámoló elkészítése a vonatkozó jogszabályok és módszertani elvárások szerint, ideértve a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok feltárását, értékelését és kezelését. Az ESG beszámoló egyik legnagyobb és legtöbb idő alatt teljesíthető része a beszállítók kérdőíves felmérése. A beszállítók kérdezése csak jóváhagyott ESG szoftveren keresztül lehetséges. A beszámoló alapjául szolgáló adatokat dokumentált módon kell gyűjteni, megőrizni és visszakövethetővé tenni.

Kötelezettségként jelenik meg a tanúsítóval való együttműködés, amely magában foglalja az információk határidőre történő átadását, az adatkérések teljesítését, valamint annak biztosítását, hogy a tanúsító hozzáférjen minden releváns dokumentumhoz, nyilvántartáshoz és belső szabályzathoz. A szervezet felelőssége továbbá, hogy a feltárt hiányosságokra vagy ellentmondásokra reagáljon, és szükség esetén helyesbítő intézkedéseket hajtson végre.

2. A tanúsító fél feladatai és kötelezettségei

A tanúsító fél szerepe az ESG beszámoló független, objektív és szakmailag megalapozott értékelése. Feladata nem a beszámoló elkészítése vagy tartalmi alakítása, hanem annak vizsgálata, hogy a beszámoló megfelel-e a jogszabályi és módszertani követelményeknek, illetve a benne szereplő információk megbízhatóak-e.

A tanúsító kötelezettsége a tanúsítás megkezdése előtt a feladat elvállalásának megvizsgálása, ideértve az összeférhetetlenség kizárását és a szükséges szakmai kapacitások biztosítását. A tanúsítás során kockázatalapú megközelítést alkalmaz, tanúsítási tervet készít, adatokat ellenőriz, és szükség esetén további információkat kér be.

A tanúsító felelős a tanúsítás teljes folyamatának dokumentálásáért, a megállapítások rögzítéséért és a tanúsítói jelentés elkészítéséért. Kötelezettsége továbbá a pártatlanság megőrzése, az üzleti titok védelme, valamint az alkalmazott módszertan és panaszkezelési eljárás nyilvánosságra hozatala.

3. A tanúsító szakembereivel kapcsolatos kötelezettségek

A tanúsító nemcsak szervezetként, hanem a nevében eljáró szakembereken keresztül teljesíti jogszabályi kötelezettségeit. Ezért kiemelt elvárás, hogy a tanúsításban részt vevő szakemberek megfelelő végzettséggel, tapasztalattal és ESG ismeretekkel rendelkezzenek.

A jogszabály nem rögzíti mit ért megfelelő végzettség, tapasztalat és ESG ismeret alatt. Váthatóan a NAH meglévő vagy hamarosan frissülő szabályzatai alapján kell kialakítani a kompetencia követelményeket a tanúsító szervezeteknél. 

A tanúsító köteles biztosítani, hogy a szakemberek rendszeres képzésben részesüljenek, ismerjék az aktuális jogszabályi környezetet, valamint az alkalmazott módszertanokat. A szakemberekkel szemben alapvető követelmény az objektivitás, a pártatlanság és az összeférhetetlenségi helyzetek elkerülése.

A tanúsító felelőssége, hogy a szakemberek tevékenységét ellenőrizze, munkájukat dokumentálja, és biztosítsa, hogy a tanúsítás során tett megállapítások szakmailag megalapozottak és alátámasztottak legyenek.

4. A tanúsítás kezdeményezése: mikor indítható el az eljárás?

A tanúsítás kezdeményezése tipikusan akkor történik, amikor az ESG beszámoló elkészült vagy véglegesítéshez közeli állapotban van. A szervezetnek célszerű a tanúsítót már a beszámoló lezárása előtt kiválasztania, hogy a tanúsítás időben elvégezhető legyen.

A gyakorlatban árajánlatot kell kérni tanúsító szervezetektől és meg kell állapodni, szerződést kell kötni a kiválasztott szervezettel. Majd a tanúsítást több fázisban végre kell hajtani. Ésszerűen egy Tanúsító audit az alábbi főbb lépésekből áll

• előzetes dokumentumvizsgálati fázis
• helyszíni tanúsítási fázis
• dokumentumok feldolgozása és
• tanúsítvány kiállítása. 

Jogszabályi szempontból a tanúsításnak a beszámoló közzétételéhez igazodva kell megtörténnie, így a kezdeményezés időzítése kritikus. A tanúsító az eljárás megkezdése előtt megvizsgálja, hogy a feltételek fennállnak-e, és csak ezt követően indítja el formálisan a tanúsítást.

5. A tanúsítás helye és lefolytatásának környezete

A tanúsítás nem kizárólag egyetlen helyszínhez kötött, viszont mindenképpen tartalmaz helyszíni szemlét. A folyamat részben dokumentumalapon, részben pedig a szervezet telephelyén vagy más releváns helyszínen zajlik.

A szervezet köteles biztosítani a tanúsítás zavartalan lefolytatásához szükséges feltételeket, beleértve az információkhoz való hozzáférést, a kapcsolattartó személyek elérhetőségét és a szükséges infrastruktúrát. A tanúsítás helye és módja minden esetben a tanúsítási tervben kerül rögzítésre.

6. A Dokumentumok megőrzése

A tanúsító 7 évig köteles a tanúsításhoz kapcsolódó dokumentumokat megőrizni.

7. Hatósági ellenőrzés

Az törvény érdekes módon két felügyeleti hatóságot érintően szabályoz.

Egyik oldalról a NAH, amely a tanúsítók akkreditációját végzi és tartja nyilván, másrészt az SZTFH, amely jogosult rendszeres vagy rendkívüli ellenőrzés keretében vizsgálni a tanúsítási tevékenység megbízhatóságát.

Sok minden mellett a jogszabályból az nem világos, hogy a két szervezet hogyan és mikor végez ellenőrzést és ezek elkülönítve vagy együtt valósulhatnak-e meg.

9. Etikai és szakmai titoktartási szabályok

A jogszabály 1. sz. melléklete a tanúsítás etikai és titoktartási, valamit az összeférhetetlenségi szabályait tartalmazza.

Ezek közül a legfontosabb a 6.1 pont, amely szerint az ESG tanúsítást végző csoport tagja nem lehet az ESG tanúsítással érintett szervezet tulajdonosa, megbízottja vagy tanácsadója;

Összefoglalás

Az ESG tanúsítást szabályozó rendeletre régóta vártak az érintettek. A jogszabály sok felmerült kérdésre választ ad, azonban több fontos kérdés nyitva marad és legalább annyi új is keletkezik általa, hogy az eligazodás nem lesz egyszerű: két hatóság szerepe keveredik az SZTFH ESG tanúsítókat tartja nyilván és ellenőrzi, a NAH akkreditál. Szakmai kompetenciákat és hivatkozásokat a rendelet nem tartalmaz, tehát egyrészt a szervezeteknek kell kialakítaniuk az akkreditálási szabályoknak megfelelően kik lesznek az auditorok, másrészt a NAH-nak definiálnia kell valamilyen szabvány vagy jogszabály alapján kiket tekint szakembereknek. 

Amennyiben további kérdések merülnek fel, keresse szakembereinket:

Mint a többi fenntarthatósági kérdésben is, úgy itt is a gyakorlati tapasztalatok fogják kialakítani a végleges működési környezetet, de addig még várhatóan lesznek buktatók…

Ammenyiben a jogszabállyal, vagy annak alkalmazásával kaplcsatban kérdés merülne fel, keressék szakértőinket bizalommal:

ESG szakértői kapcsolatfelvétel