ESGinfo.hu

Karácsonykor, dec 26.-án hatályba lépett a régóta várt 424/2025. (XII. 23.) kormányrendelet, az ESG tanúsításról, amely elvárásokat fogalmaz meg az ESG tanúsítás kapcsán és az ESG tanúsítók működésére vonatkozóan.

2023. decemberében jelent meg az 2023. évi CVIII. tv. ESG törvény is, amely a későbbi változásokkal együtt a tanúsítási kötelezettséget és a tanúsítókkal kapcsolatos főbb pontokat tartalmazta.

A korábbi ESG törvény és Kormány, NGM valamint SZTFH rendeletek kiadásától eltelt idő nem tett jót az új jogszabálynak, hiszen az 2025.-ben jelentősen felpuhultak az EU szintű követelmények a beszállítói lánc átvilágítással kapcsolatban (CSDDD) és a fenntarthatósági jelentésekkel kapcsolatban is (CSRD) az Omnibusz csomagnak köszönhetően. 

Emiatt egy olyan tanúsítási jogszabály keletkezett, ami két hatóságot jelöl ki az akkreditációra és a felügyeletre a tanúsítással és a tanúsítókkal szemben.   

A jogszabály megfogalmazásai néhol az ISO szabványokon alapuló irányítási rendszerek (MIR, KIR, MEBIR), néhol a könyvvizsgálati fogalmakra épülnek, így alapos elolvasást most is javaslunk, de később érdemes lesz egyesével is megvizsgálni és értelmezni a jelentésüket.

Most azonban nézzük vázlatosan, mit is tartalmaz a jogszabály.

I. Bevezetés: Miért készült ez a rendelet?

A 424/2025. (XII. 23.) kormányrendelet célja, hogy meghatározza az ESG tanúsítókra és tevékenységükre vonatkozó követelményeket. Ez illeszkedik a 2023. évi ESG törvényhez, amely szerint a vállalatoknak elkészített ESG beszámolók megbízhatóságát hitelesíteni kell. A rendelet alapvetően azt rögzíti, hogyan kell ezt a tanúsítási folyamatot szakszerűen, függetlenül és objektíven elvégezni.

II. Kik lehetnek ESG tanúsítók és hogyan működnek?

Az ESG tanúsítók fogalmát az ESG törvény határozza meg: „az ESG beszámolót tanúsító, akkreditált, jogi személyiséggel rendelkező megfelelőségértékelő szervezet”, tehát nem természetes személy. Ugyancsak az ESG törvény határozta, hogy a tanúsítók névjegyzékének vezetése és a tevékenység felügyelete az SZTFH feladata.

A jelenlegi kormányrendelet pedig meghatározza, hogy az ESG tanúsítónak milyen alapelveket kell betartania a működése során. Az ESG tanúsító feladata az ESG beszámolókban szereplő adatok és a beszámolókban bemutatott folyamatok hitelességének értékelése.

Ezzel kapcsolatban a jogszabály néhány fontos pontot tisztáz:  

• Akkreditálás: Az ESG tanúsítót a Nemzeti Akkreditáló Hatóság (NAH) akkreditálja, amely igazolja, hogy alkalmas a tanúsítás elvégzésére. Ez egy régóta fennálló kérdés volt, hiszen a könyvvizsgálók ész Irányítási rendszer tanúsítók is versenyben voltak a tanúsítási feladatokért. Persze a mostani szabályozás nem zárja ki a könyvvizsgálókat, de a NAH jellemzően az irányítási rendszereket tanúsító szervezetek akkreditálását végzi.
• Függetlenség és pártatlanság: A tanúsítónak objektív, pártatlan módon kell eljárnia, elkerülve minden olyan érdekellentétet, ami befolyásolhatná a tanúsítás eredményét.
• Szakmai kompetencia: Biztosítani kell, hogy a tanúsításban részt vevő szakemberek megfelelő képesítéssel és tapasztalattal rendelkezzenek. Ezt a szervezet felelősségi körébe utalja a törvény, így a hatósági elvárások és a szakmai tapasztalatok alapján fog kialakulni, hogy kik is lehetnek a kompetens auditorok.

III. Az ESG tanúsítás folyamata

A rendelet részletesen szabályozza a tanúsítás lépéseit, az előkészítéstől kezdve a tanúsítói jelentésig:

1.Tervezés és előkészítés

Mielőtt a tényleges tanúsítás elkezdődne, az ESG tanúsító:

• kockázatelemzést készít, amely alapján meghatározza, milyen mélyreható vizsgálatra lesz szükség;
• felkészültségi vizsgálatot folytat, értékelve az erőforrásigényt és a tanúsítás jellemzőit;
• tanúsítási tervet készít, amely lefedi a vizsgálat teljes menetét és a vizsgálandó területeket.
• Adatgyűjtés és információkérések

A tanúsítással érintett szervezetnek teljeskörűen és dokumentáltan át kell adnia minden releváns információt. Ez kiterjed az ESG stratégiákra, kockázatelemzésekre, múltbeli tanúsítói jelentésekre stb. Ha ezek hiányosak vagy nem megbízhatóak, az ESG tanúsító további adatokat kérhet, és a tanúsítás negatív eredménnyel is zárulhat.

2. A tanúsítás tartalmi vizsgálata

A tanúsító vizsgálja például azt, hogy:

• a szervezet ESG kockázatokat azonosított és dokumentált módon kezeli azokat;
• a megelőző és korrekciós intézkedéseket megfelelően dokumentálták és alkalmazták;
• a beszámolóban szereplő adatok megfelelnek a jogszabályi és egyéb módszertani követelményeknek.

3. Adatok verifikálása és módszertan vizsgálata

Kulcsfontosságú elem, hogy az ESG tanúsító ne csak elfogadja az adatokat; ellenőriznie és össze kell vetnie azokat, így vizsgálnia kell:

• az adatok forrását, mérési módszert, és azok belső összhangját;
• hogy az adatok elsődleges forrásig visszakövethetők-e és konzisztens módon vannak-e bemutatva a beszámolóban.

Az alkalmazott módszertan kapcsán arról kell meggyőződni, hogy az megfelel-e a jogi követelményeknek és a szakmai elvárásoknak.

4. Valótlanságok kezelése

Ha a tanúsítás során olyan adatokat tár fel a tanúsító, amelyek nem megfelelőek vagy ellentmondásosak:

• nyilvántartást vezet ezekről;
• megvizsgálja, hogy befolyásolják-e a tanúsítás eredményét;
• adott esetben helyesbítő tevékenységet kér a szervezettől;
• és súlyos valótlanság esetén akár negatív tanúsítási eredményt is hozhat.

5. Az eredmény megállapítása és dokumentáció

A tanúsítói jelentésben kell rögzíteni a tanúsítás végső következtetését:

• a pozitív eredmény feltétele, hogy minden releváns vizsgálatot elvégeztek, és nem találtak lényeges hibát;
• negatív eredmény akkor születik, ha hiányosságok vagy valótlanságok miatt nem lehet megalapozottan pozitív következtetést levonni.

A tanúsítói dokumentációt a tanúsító részletesen dokumentálja és hosszú ideig megőrzi.

6. Átláthatóság és nyilvánosság

Az ESG tanúsítók kötelesek:

• nyilvános módon közzétenni módszertanukat,
• panaszkezelési eljárásukat,
• és az ESG tanúsításban részt vevő szakemberek általános követelményeit is.

Ez utóbbi megfogalmazás utal arra, hogy a szakemberekkel szembeni követelményeket – egyéb jogszabályi követelmények megjelenéséig – a tanúsító szervezet határozza meg.

Még egy fontos megjegyzés:

Mint a cikk lelején írtuk: az ESG tanúsítókról az ESG tv. alapján az SZTFH kezel nyilvántartást és a tevékenységüket is ő ellenőrzi. Az akkreditáció viszont a NAH feladata, így az ESG tanúsító szervezeteknek két hatóságnál kell eljárniuk a tevékenységük megkezdése előtt és folytatása alatt. Ebből valószínűleg sok félreértés keletkezhet majd.

Hatálybalépés

A rendelet a kihirdetést követő harmadik napon lépett hatályba, vagyis 2025. december 26.-án.

Ammenyiben a jogszabállyal, vagy annak alkalmazásával kaplcsatban kérdés merülne fel, keressék szakértőinket bizalommal:

ESG szakértői kapcsolatfelvétel