Folyamatos vagy folyamatosan ismétlődő javítás?
Az ISO rendszerek alkalmazása segíti a szervezeteket a folyamataik megértésében és kézben tartásában, eközben arra is figyelmet irányít, hogy a „hogyan”-nal is foglalkozniuk kell. Ebben a cikkben a hogyanok közül a „Continuous” és a „Continual” fejlesztés közötti különbséget fogjuk mélyebben megvilágítani.
Az ISO szabványokban, mint például az ISO 9001 (Minőségirányírási – MIR), ISO 14001 (Környezetirányítási-KIR) vagy ISO 50001 (Energiairányítási -EnIR) a „folyamatos” (continuous) és a „folyamatosan ismétlődő/szakaszos” (continual) fejlesztés kifejezéseknek eltérő jelentése van.
A megközelítésben a változást az ISO 9001:2015 szabány kiadása hozta el, amely már „csak” a folyamatosan ismétlődő javítást várja el a mendszement rendszert alkalmazó szervezetektől.
Főbb különbségek:
| Jellemző | „Continual” (Szakaszos fejlődés) | „Continuous” (Megszakítás nélküli) |
| Ütem | Inkrementális, lépésről lépésre haladó | Megszakítás nélküli, állandó változás |
| Jelleg | Ismétlődő ciklusokban zajlik, közte elemzési szünetekkel | Apró, napi szintű változtatások folyama |
| Szemléltetés | Olyan, mint egy lépcsősor | Olyan, mint egy sima rámpa |
| Keretrendszer | A PDCA ciklusra épül | Gyakran a Kaizen vagy Lean napi rutinokhoz köthető |
ISO fókusz: „Continual improvement”
Az ISO szabványok kifejezetten a „continual improvement” (folyamatosan ismétlődő javítás) kifejezést használják, mert ezt tartják reálisnak a szervezet vezetése számára. Ez elismeri, hogy egy szervezet nem lehet állandóan az aktív változás állapotában; ehelyett:
- Tervez és végrehajt egy fejlesztést.
- Megáll és értékeli a változás hatását („Check” és „Act” fázisok).
- Új alapállapotot (baseline) határoz meg, mielőtt továbblépne a következő szintre.
Miért fontos mindez?
A szakaszos (continual) javítás alapos elemzést tesz lehetővé, ami stabilabb eredményeket hoz.
Példák az egyes irányítási rendszerekben:
ISO 45001 Munkabiztonság
A biztonság nem egy állandóan emelkedő görbe, hanem egy ciklikus finomítási folyamat:
- Kockázatértékelési ciklusok: Egy gyár nem tudja a nap minden percében újraértékelni az összes kockázatot. Ehelyett meghatározott időközönként (pl. évente vagy új gép telepítésekor) végzik el a felülvizsgálatot. Ez a szakaszos (continual) jelleg.
- Baleseti tanulságok: Ha történik egy munkabaleset, a kivizsgálás után új védőeszközöket vezetnek be. Ez egy ugrásszerű javulás, amit egy stagnáló szakasz követ, amíg az új rendszert rögzítik. Nem lehet „minden pillanatban” új védőeszközt bevezetni.
- Jogszabályi követés: A törvények nem naponta változnak. A szervezetnek akkor kell fejlesztenie a rendszerét, amikor új jogszabály jelenik meg – ez egy eseti, ismétlődő beavatkozás.
ISO 14001 Környezetirányítás
A környezeti teljesítmény javítása technológiai és gazdasági korlátokhoz kötött:
- Technológiai beruházások: Egy cég lecseréli a régi kazánját egy korszerűbbre, amivel 20%-kal csökken a kibocsátása. Ez egy jelentős javulás. Ezután évekig ezen a szinten marad (stagnál), amíg a következő technológiai ugrás (pl. napelemek telepítése) meg nem történik. Ez a lépcsőzetes (continual) fejlődés.
- Erőforrás-gazdálkodás: Nem lehet a végtelenségig, minden egyes másodpercben csökkenteni a vízfelhasználást. A célok kitűzése, megvalósítása, majd az eredmények ellenőrzése (PDCA ciklus) természetes szüneteket iktat be a fejlesztési folyamatba.
- Szezonalitás: A környezeti hatások (pl. fűtés miatti károsanyag-kibocsátás) szezonálisak. A javulást éves szinten mérik összehasonlítva az előző időszakkal, nem pedig minden percben az előző perccel.
ISO 50001 Energiamenedzsment:
- Az ISO 50001 megköveteli mind az irányítási rendszer, mind a tényleges energiateljesítmény javulását. Ez azt jelenti, hogy a trendnek hosszú távon javulnia kell, még ha nem is minden egyes nap csökken a fogyasztás.
- A technológiai beruházások sokszor drágák, a megtérülésük elméleti és csak később, a gyakorlat hozza meg a várt (vagy nem várt eredményeket). Pl. egy napelem-telepítés után azonnal belekezdeni egy másikba az eredmények nélkül nem tűnik egy gondos beruházásnak, még ha elvben egyet is értünk a fejlesztés következő lépcsőjével (túltermelés kérdései)
Miért fontos ez az auditor szempontjából?
Ha a szabvány „continuous”-t követelne meg, az auditor megkérdezhetné: „Mit fejlesztettek ma 4:40 és 4:50 között?” Ha nem történt semmi, az nemmegfelelőség lenne.
A „continual improvement” ezzel szemben azt várja el, hogy:
- Legyenek kitűzött célok (pl. 2025-re 5%-kal kevesebb hulladék).
- Legyenek mérési pontok (pl. negyedéves felülvizsgálat).
- A rendszer egésze mutasson javuló tendenciát hosszabb távon, elismerve, hogy közben vannak szinten tartó időszakok is.
Ha az irányítási rendszerében kérések merülnek fel, szakértőink szívesen állnak rendelkezésre.
Keressen bennünket:
