ESGinfo.hu

Az Európai Bizottság 2025. február 25.-én bemutatta a tiszta iparági megállapodást (CID – Clean Industry Deal) , amelynek célja, hogy támogassa a vállalatokat a tiszta technológiák kifejlesztéséért folytatott versenyben. Bejelentették azt is, hogy 100 milliárd eurót fektetnek az ágazatba a nemzetközi versenyre válaszul.

Fő célkitűzések:

1. Az Európai Uniónak a zöld technológiák globális célpontjává kell válnia.

Az elképzelés szerint a szén-dioxid-mentesítést a kontinens növekedésének és újraiparosításának tényezőjévé kell tenni. A terv célja, hogy a 27 tagállam számára lehetővé tegye az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást, és lépést tartson kínai és amerikai versenytársaival.

A magas energiaköltségek és a kiélezett globális verseny miatt az európai iparágaknak sürgős támogatásra van szükségük. A tisztaipar-megállapodás konkrét intézkedéseket vázol fel, amelyek célja, hogy a dekarbonizáció az európai iparágak növekedésének motorjává váljon. Ezek az intézkedések többek között az energiaárak csökkentésére, minőségi munkahelyek létrehozására és a vállalkozások prosperálásához szükséges feltételek megteremtésére irányulnak. 

Az Európai Bizottság bemutatta a tiszta iparági paktumot, amelynek célja, hogy támogassa a vállalatokat a tiszta technológiák kifejlesztéséért folytatott versenyben. Bejelentették, hogy 100 milliárd eurót fektetnek az ágazatba a nemzetközi versenyre válaszul.

A megállapodás intézkedéseket tartalmaz minden termelési szakasz fellendítésére, és kiemelt hangsúlyt fektet a következő ágazatokra:  

• az energiaigényes iparágak, például az acél-, a fém- és a vegyipar, amelyeknek sürgősen támogatásra van szükségük a dekarbonizációhoz, a tiszta energiára való átálláshoz, valamint a magas költségek, a tisztességtelen globális verseny és a bonyolult szabályozás kezeléséhez;
• a tiszta technológiai ágazat, amely a versenyképesség egyik előfeltétele, és nélkülözhetetlen az ipari átalakuláshoz, a körforgásos gazdaság kiépítéséhez és a dekarbonizációhoz.

Megfizethető energia

Megfizethető energiára vonatkozó cselekvési terv (EAP), amely a Tiszta Ipari megállapodás része:

• a tiszta energia lehető leggyorsabb bevezetése, a villamosítás felgyorsítása,
• a belső energiapiac kiteljesítése fizikai összeköttetések révén,
• az energiafelhasználás hatékonyabbá tétele és az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése.

Tiszta termékek iránti kereslet növelése

Az ipar dekarbonizációjának felgyorsításáról szóló jogszabály növelni fogja az EU-ban előállított tiszta termékek iránti keresletet azáltal, hogy fenntarthatósági, reziliencia- és „made in Europe” kritériumokat vezet be a köz- és magánbeszerzések terén.  

A Bizottság 2026-ban felül fogja vizsgálni a közbeszerzési szabályokat is, hogy fenntarthatósági, reziliencia- és európaipreferencia-kritériumokat vezessen be a stratégiai ágazatok közbeszerzéseire vonatkozóan. 

A tiszta energiára való átállás finanszírozása

A tisztaipar-megállapodás több mint 100 milliárd eurót mozgósít az EU-ban gyártott termékek tiszta előállításának támogatására. A Bizottság: 

• a tisztaipar-megállapodáshoz kapcsolódóan új szabályokat fog elfogadni az állami támogatásokra vonatkozóan, melynek célja, hogy felgyorsuljon a megújuló energia bevezetéséhez, az ipar dekarbonizációjához és a tiszta technológiák megfelelő gyártási kapacitásának biztosításához nyújtott állami támogatások jóváhagyása;
• meg fogja erősíteni az Innovációs Alapot és javaslatot fog tenni az Ipari Dekarbonizációs Bank létrehozására, mely 100 milliárd euró összegű finanszírozást tesz elérhetővé az Innovációs Alap forrásaiból, az ETS egyes részeiből származó további bevételekből és az InvestEU felülvizsgálatából;
• célzott pályázati felhívást fog közzétenni, hogy ösztönözze a Horizont Európa keretében folytatott kutatást és innovációt ezeken a területeken;
• módosítani fogja az InvestEU-rendeletet annak érdekében, hogy nagyobb legyen az InvestEU révén a beruházások támogatására nyújtható pénzügyi garanciák összege – ez akár 50 milliárd eurót mozgósít majd a tiszta technológia, a tiszta mobilitás és a hulladékcsökkentés céljaira. 

2. A körforgásos gazdaságra való átállás gyorsítása

A megállapodás egy másik eleme a körforgásos gazdaság, amelynek célja a hulladék csökkentése és az anyagok élettartamának meghosszabbítása az újrafeldolgozás, az újrafelhasználás és a fenntartható termelés előmozdítása révén. A versenyképes és reziliens piac szempontjából elengedhetetlen az EU korlátozott erőforrásainak optimalizálása és a harmadik országbeli nyersanyag-beszállítóktól való túlzott függőség csökkentése.    

Körforgásos jelleg és a nyersanyagokhoz való hozzáférés 

A kritikus fontosságú nyersanyagok kulcsfontosságúak az EU ipara számára. Az EU-nak biztosítania kell az ilyen anyagokhoz való hozzáférést, és csökkentenie kell a megbízhatatlan beszállítóktól való függőséget. A körforgásos jelleg dekarbonizációs stratégiába való integrálása elengedhetetlen ahhoz, hogy a lehető legjobban kiaknázhatóak legyenek az EU korlátozott erőforrásait. A Bizottság: 

• egy olyan mechanizmust fog létrehozni, amely lehetővé teszi az európai vállalatok számára, hogy összefogjanak és összevonják a kritikus fontosságú nyersanyagok iránti keresletüket;
• létre fog hozni egy, a kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó uniós központot, melynek a feladata az lesz, hogy közösen szerezze be a nyersanyagokat az érdekelt vállalatok nevében – ez méretgazdaságosságot fog teremteni, és jobb tárgyalási pozíciót eredményez a kedvezőbb árakról és feltételekről szóló tárgyalások során;
• körforgásos gazdaságról szóló jogszabályt fog elfogadni 2026-ban a körforgásos átállás felgyorsítása, a ritka anyagok hatékony felhasználásának és újrafelhasználásának biztosítása, globális függőségeink csökkentése és minőségi munkahelyek teremtése érdekében – a cél az, hogy 2030-ra az anyagok 24%-a körforgásos legyen. 

Globális szintű fellépés 

Az EU-nak minden eddiginél nagyobb szüksége van megbízható globális partnerekre. A már érvényben lévő és az újonnan megkötendő kereskedelmi megállapodások mellett a Bizottság: 

• létre fogja hozni az első tiszta kereskedelmi és beruházási partnerségeket az ellátási láncok diverzifikálása és a kölcsönösen előnyös megállapodások kialakítása érdekében;
• piacvédelmi és egyéb eszközök révén biztosítani fogja, hogy az uniós ipar gazdaságilag biztonságos és reziliens legyen a globális verseny és a geopolitikai bizonytalanságok közepette;
• egyszerűsíteni fogja és meg fogja erősíteni az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust (CBAM) , amely az EU eszköze arra, hogy méltányos árat szabjon a karbonintenzív termékek előállítása során kibocsátott szén-dioxidra. 

Készségek és minőségi munkahelyek 

Az uniós munkaerőnek rendelkeznie kell a karbonszegény gazdaságra való átállás támogatásához szükséges készségekkel, beleértve a tiszta technológiákkal, a digitalizációval és a vállalkozói készséggel kapcsolatos készségeket is.  

A Bizottság létre fogja hozni a készségek unióját, amely beruház a munkavállalókba, fejleszti a készségeket és minőségi munkahelyeket teremt.  

Az Erasmus+ 90 millió euró összegig terjedő finanszírozással megerősíti az oktatási és képzési programokat a szakképzett és alkalmazkodóképes munkaerő fejlesztése, valamint a kulcsfontosságú ágazatokban tapasztalható szakemberhiány kezelése érdekében. 

A tisztaipar-megállapodás a versenyképes gazdasághoz szükséges, ágazatokon átívelő tényezőkre is összpontosít, így:  

• a bürokrácia csökkentésére,  
• az egységes piac méretében rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázására,  
• a minőségi munkahelyek előmozdítására,
• a szakpolitikák jobb összehangolására uniós és nemzeti szinten. 

Miből lesz minderre pénze a tagállamoknak?

Az Európai Bizottság a 2025.február 25.-én elfogadta a tisztaipar-megállapodás végrehajtását segítő új állami támogatási keretet (a továbbiakban: a tisztaipar-megállapodás állami támogatási kerete, CISAF), amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy előmozdítsák a tiszta energia fejlesztését, az ipari dekarbonizációt és a tiszta technológiát.

A tisztaipar-megállapodás állami támogatási kerete meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagállamok az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal összhangban támogatást nyújthatnak bizonyos beruházások és célkitűzések megvalósításához. A keret alapján a Bizottság engedélyezni fogja a tagállamok által a tiszta ipar fellendítése érdekében bevezetett támogatási programokat, lehetővé téve az egyedi támogatások gyors végrehajtását. 

A keret 2030. december 31-ig alkalmazható, így hosszú távú kiszámíthatóságot biztosít a tagállamok és a vállalkozások számára. A tisztaipar-megállapodás állami támogatási kerete a 2022 óta hatályban lévő ideiglenes válság- és átállási keretet váltja fel.

A keret a következő öt fő területen egyszerűsíti az állami támogatási szabályokat:

1. a megújuló energia és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagok elterjedése;
2. ideiglenes villamosenergiaár-csökkentés az energiaigényes felhasználók számára az alacsony költségű tiszta villamos energiára való áttérés biztosítása érdekében;
3. a meglévő termelőegységek dekarbonizációja;
4. a tiszta technológiák gyártási kapacitásának fejlesztése az EU-ban, valamint
5. a tiszta energiára, a dekarbonizációra, a tiszta technológiákra, az energetikai infrastrukturális projektekre és a körforgásos gazdaságot támogató projektekre irányuló befektetések kockázatainak csökkentése.

Forrás: Európai Bizottság itt és itt