ESGinfo.hu

ISO 9001 Fórum

Paradigmaváltás a minőségügyben panelbeszélgetés

A minőségügy és a minőségügyi vezetők szerepe és felelőssége a minőségorientált vállalkozások és szervezetek működésében. Hogyan vagyunk felkészülve az ESG bevezetésére és működtetésére?

Moderátor:
Rózsa András, ISO 9001 FÓRUM Egyesület elnök

Résztvevők:

Lehotainé Zsuzsanna
BorsodChem Zrt., Director Quality Management

Zörényi Ágnes
HungaroControl Zrt., SQM rendszerfejlesztő és monitoring csoportvezető

Zalay Miklós
BKM Zrt., Integrált rendszerek vezető

Takács Zsolt
esginfo.hu, ESG szakértő, CEO

Kristófik Arnold
Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft., Product SQM & HSE Director

Somogyi Péter
Continental Automotive Hu, Head of Quality Managerment and EHS

A panelbeszélgetés fő témája a címben is megfogalmazott paradigmaváltás:

Az ISO irányítási rendszereket kiegészíti az ESG vagy különálló rendszer, esetleg magába foglalja az ISO rendszereket?

Az ISO irányítási rendszereket kiegészíti az ESG vagy különálló rendszer, esetleg magába foglalja az ISO rendszereket?

Az ESG törvény célja, hogy:

• támogassa az európai zöld megállapodás megvalósítását, valamint biztosítsa azt, hogy a jogi szabályozás összhangban legyen az Európai Unióban hatályban lévő fenntarthatósági keretrendszerekkel, szabványokkal és szabályozásokkal, figyelemmel a nemzetközi számviteli elvekre is;
  
• a vállalatok megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő fenntarthatósági kockázatokról és lehetőségekről, továbbá az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukról, és átfogó információkkal rendelkezhessenek a gazdasági szereplők a fenntarthatóság és az egységes vállalati felelősségvállalás helyzetéről és jövőbeli irányairól;
  
• időben felkészítse a magyar vállalatokat versenyképességük megőrzésére.
  

A beszélgetés résztvevői a következő kérdésekkel foglalkoztak:

• Melyek azok a sarokpontok, elkerülhetetlen feladatok, amelyeket a vállalkozásoknak be kell tartaniuk, azaz mit kell tenni és mire kell felkészülni?

• Az ESG kérdőív milyen lényeges elemeket tartalmaz és milyen ESG-szempontú adatgyűjtés- és kezelés válik kötelezővé?
  
• Az ESG-törvény módosítása lehetővé teszi a konszolidációs mentességet – azaz, ha egy anyavállalat vállalja a kötelezettségek teljesítését a leányvállalatra vonatkozóan is, utóbbi mentesül a beszámolókészítés kötelezettsége alól – az átvilágítási kötelezettség ettől függetlenül továbbra is fennáll.
  
• A jogalkotó a tanúsítói függetlenség további erősítésére is törekszik, meghatározza, hogy nem csupán maga a tanúsító, de annak kapcsolódó személye sem végezhet ESG tanúsítási vagy minősítési munkát azon jelentések tekintetében, amelyek kapcsán a megelőző 2 évben tanácsot adott.

Takács Zsolt az ESGinfo.hu vezető szakértője főleg az alábbi kérdést és lehetséges válaszokat vetette fel:

Miben különbözik egy szervezet ESG-re való felkészülése egy hagyományos ISO tanúsításra valófelkészüléstől?

• Az ISO menedzsment rendszerekre vonatkozó szabványkövetelménynél több szinttel magasabb jogi kötelezettségteljesítéséről van szó, ez pedig a törvény, pontosabban EU irányelv melléklete az ESRS jelentéstételi szabvány (szerencsétlenül szabványnak nevezi a törvény, de ez inkább egy utasítás vagy követelményrendszer).
  
• Jogi következményei vannak a nem teljesítésnek, hatóság ellenőrzi a teljesítést (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága – SZTFH).
  
• Komplex felkészülést kíván a teljes szervezettől, első sorban az interdiszciplinális megközelítésekben (pl. társadalmi ügyek, fenntarthatóság, sokszínűség, bevonás, de akár az etika és antikorrupció is ide tartozik)
  
• Adatvezérelt: digitális érettséget és transzformációt is megkövetel a szervezettől (új szakmák pl.: data scientist, material compliance, karbonlábnyom)
  
• Meglévő rendszerek esetében bele kell illeszteni, de valójában fordítva lenne szükséges: az ESG-be kellene illeszteni az IR vagy IIR-t.
  
• A vezetők és munkatársak kulturálisan nincsenek felkészülve a soft elemek, a sokszínűség, a diverzitás és bevonáskezelésére. Míg az ISO rendszerek jobbára folyamatokat, eljárásokat, dokumentumokat írnak le, azok betartását követelik meg. Kulturális és gondolkodásmódbeli váltásra van szükség.
  
• A bevezetés szükségességéről és a teljes szervezetre való (pozitív) hatásáról sokszor a vezetők sincsenek meggyőződve
  
• Végül: külföldi anyavállalat esetén az anyavállalat nem érti (és nem fogadja el), hogy a magyar ESG törvénynek valómegfelelés itt leányvállalati szinten követelmény, míg az anyavállalat országában még nem az (pl. Németország stb.)

További részletek:

https://www.isoforum.hu/Programok/XXXI-Nemzeti-Minosegugyi-Konferencia