ESG konferencia

ESG konferencia főbb témái:

• A Kormányzat ESG stratégiája a magyar vállalkozások versenyképességének növelése érdekében
• Magyar ESG törvény: hazai szabályozás – részletszabályok és várható végrehajtási rendeletek
• A vállalati felkészülés segítése az ESG beszámoló és CSRD jelentés esetében
• ESG stratégia és adatgyűjtés a pénzügyi szektorban: Ügyfélminősítések és ügyletminősítések – Vállalati ESETTANULMÁNY
• Nagyvállalatok jelentéstételi kötelezettségének támogatása adatgyűjtési oldalról 
• ESG szabványok – a Magyar Szabványügyi Testület előadása
• Felügyeleti elvárások szigorítása és az ellenőrzés módszertana
• Vállalati programok az ESG S pillérének megvalósítása céljából – Kerekasztal-beszélgetés
• Az E pillér megvalósítása a gyakorlatban – Vállalati ESETTANULMÁNY
• Adatgyűjtés és átláthatóság – a G pillérre épülő adatmenedzsment – Vállalati ESETTANULMÁNY

 

ESG konferencia programja

8:30 Regisztráció                                                                        

8:50 Megnyitó a Nap Elnöke és a BusinessEvents részéről

9:00-9:40 A Kormányzat ESG stratégiája a magyar vállalkozások versenyképességének növelése érdekében

• Mi a célja a Magyar ESG törvénynek?
• Milyen módon tudja növelni a hazai vállalatok versenyképességét a fenntartható vállalati működést célzó megoldások bevezetése?
• Miért meghatározó a folyamatban a transzparencia?
• Az ESG keretrendszer bemutatása
• A Nemzeti ESG Tanács feladatai és működése
• Hogyan biztosítja az új ESG-törvény a tágabb uniós irányelveknek való megfelelést, hogy a határokon átnyúlóan működő vállalkozások számára is elősegítse a megfelelést?

9:40-10:20 A vállalati felkészülés segítése az ESG beszámoló és CSRD jelentés esetében

• Milyen előnyökkel, hatásokkal jár az ESG bevezetése hosszú távon?
• Hol tudja a tanácsadás a gyakorlati bevezetést elősegíteni?
• Hogyan segítik az ESG tanácsadók az ESG szempontok integrálását a vállalat általános üzleti stratégiájába, és milyen előnyökre számíthatnak a vállalkozások az integrációtól?
• Melyek a leggyakoribb kihívások, amelyekkel a vállalkozások szembesülnek az ESG-adatgyűjtés során, és hogyan kínálhatnak megoldásokat a tanácsadók a folyamat egyszerűsítésére?
• Miben tud egy külső tanácsadó segíteni? Milyen konkrét hozzájárulást tesz a tanácsadó az átfogó és átlátható ESG-jelentések elkészítéséhez?
• a klíma-analízis elemzése
• a beszállítói kockázatértékelés
• a kettős lényegességi elemzés kapcsán?
• Hogyan segíthetik elő a tanácsadók az érdekelt felek bevonását, és miért lehet kulcsfontosságú az érdekelt felek visszajelzése az ESG-jelentések javításához?
• Hogyan kezeljük a beszállítóinkat?
• Beszállítói lánc folyamatos monitoringja, beszállítói átvilágítás
• Saját megfelelés biztosítása partnereink, hitelezőink felé
• Beszállítókra vonatkozó panaszkezelési rendszer kialakítása
• Digitalizáció és ESG kapcsolata
• Hogyan segít a harmadik féltől származó garancia (third-party assurance) az ESG-jelentések hitelességének növelésében, és hogyan segítik elő a tanácsadók ezt a folyamatot?
• Minden esetben szükséges-e külső ESG szakértő bevonása?

Előadók:

Balásfalvi-Kiss András, Fenntarthatóság és ESG-Tanácsadás, Igazgató, GrantThornton

és társelőadói felkérés folyamatban

Az előadás az előadók által módosításra kerül.

10:20-11:00 ESG stratégia és adatgyűjtés a pénzügyi szektorban: Ügyfélminősítések és ügyletminősítések – Vállalati ESETTANULMÁNY

• Milyen adatokat kell gyűjteni az Ügyfelek és milyen adatokat az ügyletek minősítéséhez?
• Mit foglal magában a Zöld Hitelezési Keretrendszer?
• Milyen kockázati besorolásokat alkalmaznak és mik ezek ismérvei?
• Mi a minősítés módszertana, az adatbekérés metodikája?
• Mik azok a zöldberuházások, amiket Ők támogatni fognak?
• Milyen adatokat gyűjtenek a Zöld Adatpiac projekt keretében?
• Mitől válik egy bank a Fenntartható jövő bankjává?
• Mekkora hangsúlyt kap a zöld termékek fejlesztése: mitől lesz zöld egy termék?
• Mely biodiverzitást védő projekteket támogatnak?

Előadó: Szege György, ESG és fenntarthatóság igazgató, MBH Bank Nyrt.

11:00-11:30 Kávészünet 

11:30-12:20 Nagyvállalatok jelentéstételi kötelezettségének támogatása adatgyűjtési oldalról 

• Milyen szoftveres megoldás tudja támogatni az ESG adatgyűjtést?
• Miben tudja a CSRD megfelelést segíteni?
• Miként állítja elő magát a riportot?
• Milyen módon tudja segíteni a bevezetést?
• Miért fontos a legal compliance szerepe a folyamatban?
• Miért elengedhetetlen a folyamatos tanácsadói tevékenység?

Előadók: 

Szücs-Winkler Róbert, Ügyvezető, denxpert EHS&S software Kft.

és társelőadói felkérés folyamatban

Az előadás az előadók által módosításra kerül.

12:20-13:00 Magyar ESG törvény: hazai szabályozás – részletszabályok és várható végrehajtási rendeletek

• Beszámoló
• Kockázatkezelés
• ESG közreműködők
• Kérdőív

Előadó: Molnár Csaba Gábor, ESG igazgató, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága 

13:00-14:00 Ebédszünet

14:00-14:35 Adatgyűjtés és átláthatóság – a G pillérre épülő adatmenedzsment – Vállalati ESETTANULMÁNY

• Hogyan erősíthetik meg a szervezetek az irányítási kereteket a nagyobb elszámoltathatóság biztosítása és a visszaélések megelőzése érdekében a vállalat minden szintjén?
• Milyen módon tudja a vállalat a jelentési kötelezettségeket, kereteket összehangolni az ESG megfelelési keretekkel?
• Az ESG-jelentések átláthatósága iránti növekvő igény miatt melyek azok a legkritikusabb lépések, amelyeket a vállalatok megtehetnek irányítási gyakorlataik átláthatóságának biztosítása érdekében, és hogyan ellenőrizhetik az érdekelt felek a jelentések hitelességét és pontosságát?
• Szükséges-e ehhez új szoftveres támogatás?
• Miként lehetne cégcsoport szinten automatizálni a gyűjtött adatokat?
• Mely workflow-kat lehet erre ráépíteni, kialakítani? emberi erőforráshoz kapcsolódó adatok automatizálása
• Milyen auditálási tapasztalataik vannak?
• Hogyan jutottunk el idáig?
• Mely vállalati területek dolgoznak együtt az adatgyűjtés és audit során?

Előadó: Urbán Katalin, Senior Manager, Sustainability Finance, Grundfos Magyarország Gyártó Kft.         

Az előadás az előadó által módosításra kerül.

14:35-15:10 ESG szabványok – a Magyar Szabványügyi Testület előadása

• Magyar Szabványügyi Testület feladata, céljai
• Milyen szabványok vonatkoznak az ESG-re?
• Szabványok és adatpontok kapcsolódása
• Egy adott adatpont hogyan jelenhet meg az irányítási rendszerekben?
• Lényegességi elemzés, szakterületekhez kapcsolódó szabványok: környezet, üzletvitel, munkaügy

Előadó: Szabó József, Főosztályvezető, Magyar Szabványügyi Testület

15:10-16:10 Vállalati programok az ESG S pillérének megvalósítása céljából – Kerekasztal-beszélgetés

• Hasonlóságok és különbségek a nagyvállalatok és KKV-ék esetében
• Mennyiben segít az S pillér megteremtésében és megerősítésében a sokszínű vállalati kultúra kialakítása?
• A multigenerációs munkaerő foglalkoztatásának milyen vetületei vannak?
• A társadalmi hatásokat gyakran nehezebb mérni, mint a környezeti vagy irányítási tényezőket. Milyen innovatív megközelítések vagy mérőszámok használhatók a társadalmi hatások számszerűsítésére, és hogyan biztosíthatják a vállalatok, hogy ezek a mérések érdemi változást hajtsanak végre?
• Milyen vállalati megoldások vannak a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatására?
• A sokszínűségbe és a befogadási programokba való jelentős beruházások ellenére sok szervezet még mindig küzd a kézzelfogható eredmények elérésével. Melyek a haladás legkritikusabb akadályai, és hogyan tudják a vállalatok leküzdeni ezeket, hogy valóban befogadó munkahelyeket hozzanak létre?
• Milyen karitatív tevékenységet folytat(hat) a vállalat?
• Miért meghatározó a munka – magánélet egyensúly támogatása a vállalatvezetés részéről?
• Melyek azok az eszközök, amik a vállalatvezetés rendelkezésére állnak ennek elérése érdekében?
• Speciális employee well being , mental wellness és munka magánélet egyensúlyát segítő megoldások sikeresek a fenntarthatóságot tükröző HR rendszerekben?
• Milyen módon tudja ösztönözni a vállalat a dolgozók társadalmi felelősségvállalását? önkénteskedés munkaidőben
• A „greenwashinggal” és a „social washinggal” kapcsolatos növekvő aggodalmak mellett hogyan tudják a szervezetek valódi elszámoltathatóságot és átláthatóságot biztosítani társadalmi kezdeményezéseik során, és milyen szerepet kell játszaniuk a harmadik felek által végzett auditoknak a társadalmi hatásokra vonatkozó állításaik ellenőrzésében?
• Milyen típusú pénzbeli és nem pénzbeli juttatások tükrözik a fentarthatóságot az ESG részeként?
• Milyen személyzetfejlesztési és tehetséggondozási lépéseket szükséges megtenni a vállalatoknak, hogy megfeleljenek a fentarthatósági elvárásoknak?
• Kulcsemberek és kulcspozíciók kérdése: Mely hatékonyság-eredményesség javítási- fejlesztési irányok szavatolják legjobban a fenntarthatósági törekvések sikerét?

A kerekasztal-beszélgetés moderátora: 

Dr. Sujit Chaudhuri Ph.D. Egyetemi docens, ESG HR és stratégiai szakértő és tanácsadó

és további felkérések folyamatban

16:10-16:30 Kávészünet

16:30-17:40 Az E pillér megvalósítása a gyakorlatban – Vállalati ESETTANULMÁNY

• Miben más/több most az ESG E pillérének elvárása az eddigi környezetvédelmi előírásokhoz képest?
• Hogyan váljon egy vállalat karbonsemlegessé?
• Milyen módon tudja csökkenteni/ellentételezni a kibocsátását?
• Ahogy egyre több vállalat kötelezi el magát a szén-dioxid-semlegesség mellett, melyek a legjelentősebb kihívások ezen célok elérése során, és hogyan kerülhetik el a vállalkozások a kibocsátás puszta átcsoportosítását a „carbon offsetting” révén, ahelyett, hogy valódi csökkentéseket hajtanának végre?
• Milyen beruházások növelhetik az energiahatékonyságot? Mennyire szektor, tevékenység, vállalatspecifikusak ezek a projektek?
• Míg a zöld technológiába való befektetés kritikus a környezeti fenntarthatóság szempontjából, hogyan biztosíthatják a vállalatok, hogy ezek az innovációk méretezhetőek, gazdaságilag megvalósíthatóak legyenek, és elég széles körben alkalmazzák őket ahhoz, hogy jelentős hatást gyakoroljanak a globális környezeti kihívásokra?
• Melyek a biodiverzitást védő projektek? A biológiai sokféleség csökkenése világszerte felgyorsul, hogyan építhetik be a vállalatok a biológiai sokféleség megőrzését üzleti stratégiáikba, és milyen konkrét lépéseket tehetnek az ökoszisztémákra gyakorolt negatív hatásuk mérséklésére, miközben üzleti céljaikat továbbra is elérik?
• Tekintettel a globális ellátási láncok összetettségére, melyek a leghatékonyabb módszerek a környezeti fenntarthatóság biztosítására a teljes ellátási láncban, és hogyan tudják a vállalatok számon kérni a beszállítókat környezeti hatásaikért?
• Hogyan tudják a vállalatok összeegyeztetni a gazdasági növekedés és a környezetvédelem látszólag ellentétes céljait, és milyen stratégiákkal biztosítható, hogy a környezeti fenntarthatóság ne menjen a gazdasági életképesség rovására?

Előadó: Kerényi Judit, Környezet – és klímavédelmi szakértő, MÁV Zrt.

és társelőadói felkérés folyamatban

Az előadás az előadók által módosításra kerül.

17:40 A konferencia zárása